2017. augusztus 24. - Bertalan

Merjünk nagyot álmodni

Ebben a politikai csatározásokkal, gondokkal terhelt, nyomorult országban sokszor jól esik kipihenni az izgalmakat. Már amennyiben van rá módunk és ami sokkal fontosabb: képesek vagyunk rá. Ugyanis aludni, álmodni nem is olyan egyszerű dolog és ezt sajnos
2007. március 18. vasárnap 12:17 - Szabó Péter
A meghökkentő adat persze semmi ahhoz képest, amit az alváskutatók, szakértők mondanak el a témában. Dr. Szakács Zoltán, a Honvéd Kórház alvásklinikájának és a Somno Center magán alvásklinika szakorvosa elég plasztikusan érzékelteti, mire számíthatunk, ha rosszul alszunk.

Az ébrenlét az embert jellemzi, és azt gondoljuk, ha alszunk, akkor nem létezünk. Az ébreszthetőség különböztet meg minket a kómában lévő vagy a halott embertől. Az alvással kapcsolatos ismereteink megszerzéséhez azonban csak az elmúlt század 60-70-es éveitől teremtődtek meg a technikai feltételei. Ebben a nagy ugrást az űrkutatás hozta, hiszen a hosszú űrutazások esetén megoldásként az alvó ember lett volna az optimális alany. A másik területen pedig a hadipar fejlődése hozta az alváskutatás fejlődését, mert szükség volt olyan katonákra, akik hosszan is hadra foghatóak. Az élettani folyamatok vizsgálása közben kiderült, hogy az alvás közben is történnek létfontosságú folyamatok, melyek elmaradása komoly problémákat okoz. Az elektrofiziológia fejlődésével tehát egyre többet megtudtak az alvásról. Azt azonban máig sem tudjuk, miért alszunk.

Egyáltalán szükség van az alvásra?

Dr. Szakács Zoltán: Mindenképpen, mert aki nem tud aludni, az meghal. Az alvás egy megváltozott tudatállapot, melyet izomtónus csökkenéssel és jellegzetes testpozícióban töltünk. Ez alatt élettani változások jönnek létre a szervezetünkben. Megkülönböztetünk alvásstádiumokat: felületes alvás, mély alvás, álomfázis. Ezeknek egészen más az agyi elektromos tevékenységük. Ezek váltakozása kialakít egy alvásstruktúrát (hipnogram). Akitől megvonom az alvást, és csak másnap engedem aludni, akkor az előző éjszaka elmulasztott nap és az aktuális nap mélyalvás fázisainak összessége jelenik meg az alvásban. Tehát a mélyalvást nem lehet ellopni a szervezettől. Ugyanis ebben a fázisban olyan hormonokat termelünk, melyek létfontosságúak a nappali tevékenységünk során.

Alvásstruktúra
Az alvás ciklusokra bontható. Egy-egy ilyen ciklus kb. 90 percig tart. Ezekben négy stádiumot és egy ún. REM-szakaszt lehet elkülöníteni. Az első a szendergés stádiuma, melyben csökken az izmok tónusa. A második a felszínes alvás, a harmadik a közepesen mély alvás szakasza. A negyedik stádium a mély alvásé, ilyenkor az izmok még jobban elernyednek. Ezt követi a REM-fázis (angol rövidítés: rapid eye movement), vagyis a gyors szemmozgások fázisa. A nevét onnan kapta, hogy ez idő alatt jellegzetes, oldalirányú, gyors szemmozgásokat lehet megfigyelni. Ebben a szakaszban jelennek meg az álomképek, különböző vegetatív reakciók (vérnyomás-emelkedés, erekció, légzésfrekvencia fokozódása) zajlanak le. A normál alvás 5-6 ilyen ciklusból áll, melyek tartama az alvás folyamán egyre rövidül.

Ezt csak alvás alatt tudjuk termelni?

Sz. Z.: Igen. Ilyen például a növekedési hormon és a proaktin. Amennyiben kihagyjuk a napi alvást, akkor ezen kieső hormonmennyiséget be kell pótolni a szervezetnek, ezért a megszokott alváshoz viszonyítva, amikor a mélyalvás csak 20%, az egy alvást kihagyott személy esetében ez megduplázódik. Sőt, ha rendszeresen csak napi 3-4 órát engedem az illetőt aludni, akkor bekövetkezhet, hogy az egész alvásmennyisége mélyalvásban történik. Ez a tevékenység olyan fontos a szervezet számára, mint a víz, vagy a levegő.

Miért nem tudjuk ezeket a hormonokat nappal termelni?

Sz. Z.: Fogalmam sincs. Jelen ismereteink szerint a testünk működéséről csak felületes ismereteink vannak, azaz olyanok vagyunk, mint az egyszeri számítógép-felhasználó. Tudjuk működtetni a szerkezetben lévő szoftvereket, de hogy mitől működnek, arról zömében nem tudunk. A végső konklúzió a Teremtőnél van, és dunsztom sincs, miért így hozott létre minket. De tréfát félre téve, a jelen ismereteink még elég szűkösek minden folyamat leképezéséhez. Az viszont tény, hogy mai tudásunk alapján az alvást nem lehet kispórolni. Az alvásnak, mely nemcsak mennyiségében – hiszen életünk harmadát kitevő, ilyenformán roppant jelentős méretű folyamatról van szó –, hanem lezajlásának minőségében is tökéletesnek, hiánytalannak, zavartalannak kellene lennie ahhoz, hogy az ébrenléti fázisaink jól működhessenek. A két létforma ugyanis szorosan összefügg.

Milyen zavarok léphetnek fel?

Sz. Z.: Számtalan formája létezik. A legtöbbször előforduló probléma az alvásfüggő légzészavar.

Alvásfüggő légzészavar
A betegség úgy jön létre, hogy az alvó személy alvás közben nem tud elegendő levegőhöz jutni, mert a garatban – mely egy izmos falú cső – kisebb anomáliák lépnek fel. Ahogy elalszunk a garatot széthúzó izmok is ellazulnak, és a garat keresztmetszete is összébb szűkül. A levegő mennyiség azonban nem lehet kisebb, mert oxigénre szükségünk van, így a szűkebb keresztmetszeten is ugyanannyi levegő kell átpréselődjön, ezért a levegőáramlás felgyorsul, melynek egyben szívó hatása is lesz, s így a renyhe garatfalat beszippantja. Szerencsére a rugalmas rostok nem engedik teljesen összerántani, így egyfajta szakadozó légzés alakul ki, amit horkolásnak nevezünk. Azonban az évek folyamán ezek a rugalmas rostok kimerülnek, kinyúlnak és a szívóhatás már képes lesz összeszippantani a garatfalat és megszűnik ezzel a levegőáramlás. Ilyenkor az alvó megfulladna, ha nincs az agy, mely riasztja a szervezetet, kirántja az alvásfázisból, aktivizálva a garatizmokat, s így egy nagy horkantással felriasztja az alvót. Azonban ez nem valós, hanem egy úgy nevezett mikroébredés, mely alatt az alvó nem kerül éber állapotba, de ébredésnek annyiban ébredés, hogy megszakad a mélyalvási fázis. Mikor ismét levegő kerül a szervezetbe az agyi parancs ismét visszakergeti a szervezetet a mélyalvásba, mert reggel fel kell mutatni azokat a hormonokat, melyek a szervezetnek létfontosságúak. Azonban ez megint kikapcsolja a garatizmokat, ismét ellazul a garat, beszippantódik a fal és megint életmentő mikroébredésre van szükség, hogy meg ne fulladjunk. Így akár éjszakánként többszáz mikorébredés következik be.

Sz. Z.: Ez a betegség két problémát okoz: tönkreteszi a mélyalvást, azaz nem termelődnek hormonok, és a beteg kialvatlannak érzi majd magát. Azonban a hiányzó anyagokat be kell pótolni, és ez csak alvásban sikerülhet, így a beteg agya elkezd susogni, hogy hagyjad a fenébe, amit csinálsz, sokkal fontosabb aludni és a nyomorult eldől, mint egy sószsák, mert hormont kell termelni. Ez mondjuk íróasztal mellett még nem olyan nagy gond, de kamionvezetés közben már nem az igazi, nem beszélve az atomreaktorokról. A figyelem, a koncentráció romlása számtalan tragédiához vezethet, különösen a nagy alvásnyomási periódusokban, azaz hajnalban és koradélután, melyek fiziológiailag a legnagyobb alváskésztetéses időszakaink. Az alvásos közlekedési balesetek felét apnoés betegek okozzák.

Mit jelent az apnoé?

Sz. Z.: A lélegezni görögül pnoé, az „a” fosztóképzővel kiegészülve pedig légvételi szünetet jelent. A horkolás a levegőért folytatott küzdelem hangja. Akkor van baj, ha valakinek a horkolása nem egyenletes, légzésszünetek vannak benne, ugyanis ez jelzi az apnoés beteget.

A horkolósok azzal védekeznek, hogy csak akkor horkolnak, ha rettentően kimerültek, vagy kicsit ittasak. Van ebben az érvelésben logika?

Sz. Z.: Igen, amennyiben az izmok lazasága a kulcs. Az alkohol izomrelaxációt okoz és az ellazult izmok közé a garatizmok is tartoznak. A fáradtság ugyan ezt eredményezi. Ezen felül az altató és a nyugtató is ilyen eredményt produkál. Apnoésnak ezért tilos nyugtatót adni, ugyanis az oxigénhiány iránti érzékenységét oly mértékben lecsökkenthetjük, hogy előfordulhat, hogy későn riaszt az agy és az illető megfullad. De visszatérve a hétköznapibb, egyszerűbb esetekhez a mikroébredéses alvás a hormonkiesésen és az aluszékonyságon túl egyéb problémákat is okoz. Ilyen például az alvászavarok miatti oxigénhiány okozta reggeli magas vérnyomás, mely a szívet, agyat megterhelő állapotot eredményez, sőt, nem csak reggel, de akár éjjel is felszökhet a vérnyomás, mely végül éjszakai szívritmuszavarhoz, infarktushoz vezethet.

Tehát az éjszakai, úgymond „halálba alvás” oka az alvászavar?

Sz. Z.: Nagy valószínűséggel egyik fő okozója. Ezért jó tanácsként azt tudom mondani, hogy vegyünk levegőt éjjel is, mert ha nem, akkor rövidebb ideig élünk. Persze ez roppant tréfás, de halálosan komoly dolog. Az emberek ugyanis hajlamosak elhanyagolni ezt a kérdést, mert nem fáj. „Kicsit álmosabb vagyok, nem aludtam jól”, mindössze ennyivel elintézzük, holott ez életveszélyes betegségeket okozhat, melyek kellő odafigyeléssel megelőzhetőek.

Apnoé
Mivel az apnoés betegséget nem kezeljük betegségként, így sok betegről nem tudunk, de felmérések szerint a 60 éves férfiak fele horkol. Szerencsére csak tizedük apnoés, de ez is hatalmas szám. A nők szerencsésebbek, mert négyszer annyi férfi horkol, mint nő. A nőknél az ösztrogén hormon ugyanis a garatizomzat tónusát jelentősen fokozza, azonban a menstruáció elmaradása után ez a helyzet megváltozik és idős korban a nők is ugyanannyian lesznek horkolósak, mint a férfiak. Azonban mivel nem kezeljük betegségként, így nem is kezeljük a problémát. Pedig tragikus eredménye lehet. Mondok egy példát, amivel szoktam riasztgatni a betegeimet, amikor legyintenek a betegség súlyára. Az ujjra teszek egy véroxigénszint mérőt, mely az éjszakai apnoés időszakban akár 50-szer is 82%-os oxigéntelítettséget is mutat, hogy most próbálja meg visszatartani a lélegzetét, ameddig bírja. Általában 92%-ig bírják csak az emberek! Ugyanis az ébrenléti pszichés légzés nem engedi elviselni az oxigénhiányos állapotot, és az agy jóval hamarabb riasztja a szervezetet, hogy azonnal vegyen levegőt. Azonban alvás közben az érzékszerveink ki vannak kapcsolva, így sokkal tovább visszatartjuk a légzésünket, ami oxigénhiányt eredményez. Ha előfordul, hogy a mikroébredés átcsap teljes ébredésbe, akkor szoktunk az ablakhoz sietni, hogy nincs a szobában elég levegő, ami persze marhaság, mindössze az előbb majd megfulladtunk az apnoénk eredményezte oxigénhiány miatt. Azonban ez a legritkább eset, a jellemzőbb, hogy csak mikroébredéseink vannak, melyek miatt izzadtan ébredünk, esetleg bepisilünk, ami miatt az urológushoz rohanunk, pedig nem ott van a gond. A magas vérnyomás ellen ugyanis a szervezet úgy védekezik, hogy kiszívja a vérpályából a vizet a vesén keresztül, mert így csökken a nyomás. Mint régen a piócás ember. Csak emiatt a hólyagunk hamar megtelik és be fogunk pisilni. Tehát ne rohanjunk el urológushoz, ne műttessük meg a prosztatánkat, mert annak semmi baja.

Milyen egyéb jellemző alvászavaraink vannak még?

Sz. Z.: Természetesen az apnoé az alvászavaroknak csak az egyik részét adja, ahol nem kapunk elég levegőt. Ezen felül még három nagy betegségcsoportot különböztetünk meg: a nyugtalan lábszindrómát, a narkolepsziát és az inszomniát.

Nyugtalan lábszindróma
A beteg alszik, de periodikusan megmozdítja a lábát, percenként, félpercenként, mert olyan furcsa zsibbadást éreznek a lábukban, hogy képtelenek elaludni. Kénytelenek mozgatni, dörzsölni, megmasszírozni a lábukat, mert elviselhetetlen érzés. A fájdalomérző idegek károsodása az ok, főleg idős korban jelentkező betegség. A degenerálódás eredményeként a fájdalomérző idegrost spontán kezd jelezni a gerincvelő felé, amit az agy úgy érzékel, hogy azonnal emeld el a lábad, mert ott valami gond van, legyen az szög, tűz, vagy valamilyen szokatlan nyomás, zsibbadás. Ez a degenerálódott fájdalomérző ideg aztán egész éjjel küldi a téves információkat, amitől egész éjjel dörzsölgeti magát a beteg, majd amikor kimerülten elalszik, akkor is folytatódik a tortúra, csak már mikroébredések formájában, azaz öntudatlanul. Erről a betegségről szinte senki nem tud, se a beteg, se a háziorvos, aki a kialvatlan betegnek nyugtatót, vagy altatót ad, amitől a nyugtalan lábszindróma nem múlik el.

Narkolepszia
Hasonló fontosságú probléma, melyet egy hormon(orexin) hiánya okoz. Amennyiben ezt nem termeli az agy, akkor a nappali fázisban bármikor betörhet az álom. Csecsemőkorban 20-22 órát alszunk és az alvás zöme álomfázis. A növekedéssel az orexin kiszorítja az álomfázist az ébrenlét javára és így már csak 6-7 órát alszunk. Amennyiben az orexin eltűnik, akkor az alvás kedvére visszatér, és egy szempillantás alatt betör az álomfázis az ébrenlétbe! Ilyenkor az illető rajtaütésszerűen ellazul, összecsuklik és elalszik. Rémisztő látvány, mindenki epilepsziának gondolja, pedig nem az. Szerencsére nem mindenkinél ilyen drámai gyorsaságú a lefolyás, hanem az illető szép csendben elalszik. Már serdülőkorban előfordul ez a betegség, ezek azok, akik elalszanak a padban. Ők azok, akik utálják a vicceket vagy a drámai történeteket, mert a túlzott érzelmi hatásokra – nevetés, sírás – reakcióként elalszanak.

Inszomnia
A negyedik nagy betegségcsoport az inszomnia, mely alváselégtelenséget jelent. Valójában ez egy tünet, mely mögött millió ok húzódik meg. Lehet például elalvási probléma, amikor az illető fél óráig nem tud elaludni, kórosnak tekinthető. Vannak állandó felébredéses tünetek, ahol a beteg nem tud visszaaludni. Vagy a korai felébredés, tehát számtalan változat létezik, jelen ismereteink szerint 184. A csecsemőknél előforduló gondok, hogy aludjon a szülőkkel vagy sem, fény legyen vagy nem, a szoptató anyák alvászavara, a több műszakot végzők alvászavara, melyek mind speciális alvászavarok, melyek elmúltával fennmaradnak az alvásproblémák. Belőlük lesznek később például az altatófüggők és egyebek. Természetesen lehetne szűrni, hogy ki bírja alvásstruktúrájából adódóan a több műszakot és ki nem. Persze a kényszer ráerőlteti az emberre azokat az étformákat, melyekre nincs fizikailag felkészülve, melyek aztán alvászavarokat és betegségeket eredményeznek. A leggyakoribb az előrevetített elalvás-képtelenségtől való félelem, a 30-40 évesek jellemző alvászavara, amikor a beteg a túlterhelt életvitelétől, a rárakódott terhektől, feladatoktól képtelen szabadulni és azon rágódik, hogy mit kell még tennie, mit nem csinált meg, mit kell korán reggel elvégeznie és a felfokozott figyelem, feszültség termelte adrenalin miatt képtelen elaludni. A folyamatos félelem, hogy úristen, már három óra van és reggel hétkor kelni kell, mert ha nem alszom ki magam, akkor nem fogom elvégezni jól a munkámat folyamatos félelemben tartja az illetőt, újabb adrenalin fröccsöt pumpál a szervezetbe és az illető végig idegeskedi ébren az éjszakát és a hajnalt. Ahelyett, hogy aludna, azon dühöng, hogy mi lesz, ha nem tud elaludni.

Erre a betegségre van gyógymód?

Sz. Z.: A lábszindrómára is van már gyógyszer, kezelni tudjuk a problémát és terápiákat is tudunk rá alkalmazni, amik ugyan teljes gyógyulást nem is eredményeznek, de életminőségünk jelentősen javul. Az inszomniásoknál a megoldás - például az előrevetített elalvás-képtelenség esetében - az altató, melytől az emberek zöme tart, mondván rá lehet szokni. Az eunochtin sajnos nagyon rossz imázst eredményezett, mert függőséget okozott és még reggel is a beteg vérében található az anyag. A másik indok, amiért nem használják, hogy egészségesnek tartják magukat és szégyellik a betegségüket, pláne, hogy még altatót vegyenek be. Pedig ez egy szükségszerű állapot, ugyanis a stressz kikezdi a szervezetet: vagy gyomorfekélye lesz, vagy vastagbélgyulladása, gombócérzés lesz a torkában, amiért a belgyógyászt keresik fel holott az alvással van a gond és altató szedéssel orvosolható a probléma. A mai altatók már nem maradnak reggel a vérben, nem tesznek függővé, nem zavarják az alvásunk struktúráját. Az időben, fiatalkorban észlelt előrevetített elalvás-képtelenség egy 2-3 hónapos kúrával megszüntethető.

Nem alakulhat ki egyfajta pszichés függőség, amikor valaki bebeszéli magának, hogy képtelen e nélkül létezni?

Sz. Z.: Előfordulhat, de ez is gyógyítható, akárcsak a viagrát szedőknél. A viagra szedése is hasonló probléma, ugyanis az adrenalin nem csak az alvást gátolja meg, hanem a merevedést is. Az állatvilágból hozva példát a gnú nem akar üzekedni, amikor az oroszlán kergeti, mert mással van elfoglalva. Amennyiben mégis, akkor az a gnú már nem él és nem örökíti ostoba génjeit tovább. Tehát ha a stressz lenyírja a merevedést, akkor fellép egy félelem, hogy jajj, nem lesz jó merevedésem, amiért is nem a másikra figyelek, a szituációra, hanem a merevedésemre és a szorongástól tényleg nem lesz merevedésem. Ettől mattot kap az illető, mert a probléma vegetatív, nem tudja irányítani. Nem tudjuk megparancsolni, hogy legyen merevedésünk, hogy aludjunk el, hogy a szívritmusunk csökkenjen, etc. Ilyenkor nyúlunk a viagrához vagy az altatóhoz, igény szerint, ami garantálja a probléma orvoslását. Ezzel a szorongás megszűnik, mert van alternatíva, és mivel a kiszolgáltatottság érzése megszűnik, mert bármikor ott van a gyógyszer, így egy bizonyos idő után már nem lesz rá szüksége, lesz merevedése viagra nélkül is és elalszik altató nélkül is. De ehhez idő kell és ezt jó, ha orvos felügyelete mellett végezzük, mert számos taktikát kell alkalmazni a terápia alatt, hogy a függőséget kiiktathassuk.

Hol tart az alváskutatás
Amerikában jelenleg 1200 alváslabor működik, Németországban is van 300, tehát számos ország felismerte, hogy az életünk harmadát kitevő alvás okozta problémákat érdemes kiemelten kezelni, mert számos nappali probléma orvosolható általa. Nálunk sajnos elég kevés alvásklinika található és azok is zömmel magánkézben vannak, mert a fenntartási és működtetési költségei igen magasak és a mostani kórházreform arra ösztönzi a kórházakat, hogy csökkentsék a költségeiket. Pedig számtalan ébrenléti betegségünk okait az alvásban kell keresnünk, azaz a megelőzésük ezekkel a terápiás módszerekkel sokkal költséghatékonyabb lehetne.

Biztosított az ellátása a betegeknek itthon?

Sz. Z.: Ezek a tünetek végül is az embert az orvoshoz hajtanák, s mivel a lakosság közel harmada valamilyen krónikus alvászavar tünetet produkál, amitől szenved, így hatalmas ellátórendszerre lenne szükség. Ami sajnos nincs. Jelen álláspont szerint, amikor úgy látjuk, hogy a betegségben szenvedők alig ötöde jön el az alvásklinikák valamelyikére még így is azt kell mondjuk számukra, hogy a legközelebbi időpont, amikor foglalkozni tudunk a problémájukkal 6-7 hónap. Sajnálatos állapot, hogy az alvásklinikákat mostanában sorra szünteti meg a kórházreform, mivel költséges intézmények. Ezek zömét szerencsére magánvállalkozók veszik át és ők képesek gazdaságosan üzemeltetni.

Hogyan ismerhetjük fel, hogy alvászavarosak vagyunk?

Sz. Z.: Azt javaslom, hogy mindenki figyelje meg az alvását, csináljon magának alvásnaplót és amennyiben abban szokatlan dolgokat tapasztal, horkolós, fulladozós és a fentebb már részletezett eltéréseket mutatja, vagy egyéb számára érthetetlen történéseket vesz észre, akkor érdemes ellátogatni egy alvásklinikára. Ugyanis még ha csak fél év múlva is jut el a problémája orvoslásához, akkor is megmentheti magának az azutáni évek éjszakáit és nappalait.

Mit nyerhet egy beteg, ha ellátogat önökhöz?

Sz. Z.: Nyugalmat, kipihentséget, koncentráció-, memória-, döntésképesség javulást, energikusságot, fittséget, vérnyomásjavulást, szív és érrendszeri bajok javulását, stresszoldást, gyomorproblémák javulását és még rengeteg más, akár nem egyértelműnek tűnő gond megoldódását. Ezen felül sokkal kevesebb alvással érheti el a kipihentség állapotát és nem fogja őrületbe kergetni a környezetét a rettenetes horkolásával. Természetesen nem mindenért az alvás felelős, de számos nappali betegség kialakulásában játszik szerepet az alvászavar, melyeknek ha csak bizonyos százalékban javulnak a mutatói, már megéri orvosolni az alvászavarainkat.

Az elhízás az egyik rizikófaktor
Az elhízás értelemszerűen nem csak a látható részeken eredményez zsírlerakódást, hanem a garatizmoknál is és így könnyebben kialakíthat horkolásos, majd súlyosabb alvászavaros tüneteket. Az apnoés viszont már nagyon nehezen fogy le, ugyanis a szomatotróp(növekedési) hormont a mélyalvásban termeljük, viszont az apnoés ezt nem nagyon tudja termelni, mert akkor épp fuldoklik és a mikroébredéseivel van elfoglalva. Márpedig a növekedési hormon a legerősebb zsírégető enzimünk, így szegény apnoés ezzel a segítséggel nem számolhat, amikor fogyókúrába kezd. Ugyanis szegénykém el kezd sportolni, de hormon hiányában a zsír helyett az izmot égeti el és 10 kilós fogyásnál eléget 7 kiló izmot és 3 kiló zsírt, azaz a zsíraránya nem hogy csökkenne, de még növekszik is. Ez is mutatja, hogy nem elég becsülettel, rendszeresen edzeni, de jól kell aludni is, hogy minden hormonunk rendelkezésre álljon. Különösen vigyáznunk kell a gyermekkori horkolás esetében, melyet a túl nagy orr- és garatmandulán túl az elhízás okoz. Becslések szerint a túlsúlyos gyerekek egyharmada horkol rendszeresen és ez sok esetben akár károsítja a szívet, légzőszerveket és akár a növekedési folyamatot is megzavarhatja. Szerencsére ma már számtalan eszközünk van a technika fejlődésével, melyekkel felmérhetjük a betegség mértékét, okait és akár eszközökkel, akár gyógy-készítményekkel kezelhetjük a betegséget.

Minden betegségre megvannak a gyógyszerek?

Sz. Z.:Most már igen, mert az elmúlt 3-5 évben hihetetlenül felgyorsultak az események. Például 3 éve jött ki a nyugtalan lábszindrómások gyógyszere. Talán egyedül az alvajárásos betegségek, különösen az alvási terror jelentenek még sötét foltot a gyógyászat számára, ez a probléma még nem orvosolható.

Alvási terror
Létezik bennünk egy természetes védelmi mechanizmus, melyet az állatvilágból hoztunk át és ez arra ösztönöz bennünket, hogy alvás közben is érzékeljük a környezetünket. Vannak olyan történések, melyekre az agy reagálva mikroébredést produkál, ahol pár pillanatig figyel, hogy most teljes ébredést hozzon létre, és menekülőre fogja a dolgot, vagy aludjon tovább, mert nincs veszély. Például, aki a vasút mellett lakik vígan alszik a bécsi gyors hangjától, de felriad a csecsemő szokatlan szuszogására. Azonban van olyan zavar, amikor az agy mindkét parancsot, azaz a „menekülj”-t és az „aludj tovább, nincs semmi baj”-t is kiadja. Ilyenkor az illető alvás közben rohangál, verekszik, csatázik, mert valami félelmét éli meg. Ez általában fiatal embereknél fordul elő és sajnos még gyógyíthatatlan. Szerencsére nagyon ritka betegség.

A jövőt hogyan képzeli el?

Sz. Z.: Amilyen gyorsan felderítették az elmúlt pár évben az alvászavarok okait és gyógymódjait, úgy azt remélem, hogy ezeket a betegségeket is hamarosan meg tudjuk gyógyítani. Aztán hogy milyen egyéb alvással kapcsolatos kuriózumokat sikerül majd megoldani, mint például a medvékhez hasonló téli álom, ahol a szervezet minimális anyagcserével él át egy igen hosszú időszakot, mely majd az űrkorszakban lehet létfontosságú, ezekről fogalmam sincs. Lehet, hogy génsebészeti úton korrigálják a problémákat majd, vagy olyan mikrochipeket helyeznek el a garatban, melyek az izmokat feszesen tartják, vagy az agyat stimulálják, hogy feszesen tartsa az izmokat… számtalan jövőkép lehetséges és amilyen gyorsan fejlődik a technika lehet, hogy mindez már 15 év múlva is elérhető lesz a betegek számára. Addig viszont még sokat kell dolgoznunk.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Életmód témában
Drogok legalizálása?
Igen
Egyes fajtákat, rendezett, ellenőrzött körülmények között igen
Soha!
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását