2024. március 29. - Auguszta

Világelső német finnomechanika

Egyetemi kutatási eredményekre alapította finommechanikai gyárát a németországi Göttingenben Florenz Sartorius 1870-ben, amikor a mai spin-off cégek fogalmát még hírből sem ismerték. A vállalat azóta több világelsőséget tudhat magáénak a mechatronika és a
2008. július 19. szombat 10:36 - Hírextra

Magát a precíziós mérleggyártást az új fém, az alumínium előállítása tette lehetővé, mely a Göttingenben tevékenykedő Wöhler nevéhez fűződik. Az egyre pontosabb és megbízhatóbb mérlegek titka azóta is a hozzájuk felhasznált anyagok tulajdonságában rejlik, a mechatronikai fejlesztéseket a felhasznált ötvözetek minősége határozza meg.


A finommechanikai műhelyében az első rövid karú analitikai mérleget kifejlesztő Sartorius a későbbi típusokkal is számos tömegmérési rekordot ért el. 1971-ben állította elő a cég az első nanogrammos mérleget, mellyel felállította a legpontosabb mérés világrekordját. Ezt a mérleget használták a Neil Armstrong által gyűjtött holdkőzet mérésére is.


A korábbi mérlegek mechanikája akár 200 darabból és többféle fémből állhatott, ma egyetlen fémötvözetből, egy darabból készítik. Az újonnan kifejlesztett Sartorius mérlegekkel a mérési tartományt akár 40 millió egységre is fel lehet bontani. Összehasonlításként: egy személymérleg 120 kilogrammos mérési tartományán belül egytized kilogramm felbontásra képes, vagyis 1200 egységre bontja a mérési tartományt.


Az egyre pontosabb mérlegeknek a legváltozatosabb körülmények közt kell megbízhatóságukat bizonyítaniuk: vákuumban vagy éppen nagy nyomáson, extrém magas hőmérsékleten vagy agresszív anyagok jelenlétében. Ezekre a tömegmérési feladatokra külön-külön kell kifejleszteni a megfelelő megoldást. A korszerű mérőcellákkal a folyamatokon belüli mérés is lehetővé vált számos iparágban. Egy különleges példa erre, amikor táplálkozási zavarokkal küszködő emberek vizsgálatához a kórházi ágy alá mérőcellát helyeznek el a folyamatos tömegméréshez.
Az 1734-ben alapított göttingeni egyetemen olyan világhírű magyarok tanultak vagy oktattak, mint Bolyai Farkas, Kőrösi Csoma Sándor, Kármán Tódor, Zsigmondy Richárd, Neumann János, Winger Jenő vagy Teller Ede. Zsigmondy Richárd, a későbbi Nobel-díjas vegyész, a kolloidkémia megteremtője, itt fejlesztette ki a világ első membránszűrőjét és hideg ultraszűrőjét. A két találmány a Sartorius elválasztási és szűréstechnikai ágazatának alapja lett, ebből nőtt ki a mai innovatív biotechnológiai vállalat.


A membránszűrőkön kívül sejtkultúrák fermentálással való előállításához, illetve tisztításához fejleszt a cég a gyógyszeripar számára eszközöket. Ezek legújabb nemzedéke egyszer használatos, azaz eldobható akár a bioreaktor is. A 2002 után újonnan engedélyezett gyógyszereknek már több mint fele biotechnológiai úton készül, ezért ez a kutatási irány sokat ígér.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását