Öt kismalac az állatkertben

A kismalacok napi tevékenysége főként pihenésből és evésből áll, de szoktak játszani is és nagy érdeklődést mutatnak a látogatók iránt - tudatta a városligeti intézmény.

Az állatkert Parasztudvarában látható sertések mangalica fajtájúak. A mangalica jellegzetes zsírsertés, vágósúlyának tekintélyes részét az úgynevezett "fehéráru" (szalonna, háj, bélzsír) teszi ki. A sertészsír egykor igen keresett volt, így nem véletlen, hogy a XIX. század végén és a XX. század első felében a magyar sertésállomány meghatározó részét mangalicák alkották.

A második világháborút követően, illetve a sovány sertéshús iránti kereslet növekedésével a mangalica jelentősége csökkent, olyannyira, hogy 1973-ban már csak 39 koca élt az országban. A gazdasági jelentőségét vesztett fajtát ettől kezdve csak géntartalékként, illetve "kulturális örökségként" tartották fenn. Újabban azonban ismét megnőtt az érdeklődés iránta, mert a gyakorlat során kiderült, hogy a mangalica - esetleg más fajtákkal keresztezve - kiválóan alkalmas a serrano nevű spanyol sonkakülönlegesség előállítására.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a mangalicák mellett más háziállatok, köztük magyar tarkamarha, hucul ló, cigája juh és számos háziszárnyas is látható. Az állatkert ugyanis fontosnak tartja, hogy gazdasági haszonállatokat is láthasson a közönség, hiszen a nagyvárosi ember számára ezek legalább akkora egzotikumot jelentenek, mint a távoli világrészek vadállatai.