Érdekes dologra bukkantak egy velencei tömegsírban; feltehetőleg, az első bizonysága azon story-k halmazának, melyek a korabeli, 1500-as évek végi vámpírokkal foglalkoztak.

A hülyeség

A firenzei egyetem kutatója, Matteo Borrini az 1576-os pestisjárvány áldozatainak egy tömegsírjában bukkant rá a „vámpír” holttestére. A maradványok egy nőé voltak, akinek a szájában egy téglát találtak. Igaz, ez a nő vámpír létét közel sem bizonyítja – miért is tenné ezt egy tégla, sőt, alapvetően a vámpírok létezését sem bizonyítja semmi -, ám alátámasztja az akkorról maradt írások igazságát; akkortájt úgy tartották, hogy a „vámpírok” az okozói a pestisnek. Szokásuk, nem a mai klasszikusnak számító „vérszívás” volt; leginkább abban lelték örömüket, hogy halottak lepleit rágcsálták nagy hévvel. A felvilágosult sírásók kisméretű téglákat helyeztek a feltételezett vámpír szájába, ezzel megakadályozva a halotti leplek majszolását. Így kívánták megakadályozni a kór terjedését. Logikai összefüggéseket ne keressünk.

A magyarázat

A fent említett hiedelem alapjául szolgálhat az a tény, hogy a pestisben elhunyt emberek szája gyakran teli lett vérrel. A halotti lepel a szájüreg környékén a vérrel teli szájba süppedt , és így el is szakadt. Valószínűleg ezt hitték a korabeli okosok vámpírjelenségnek. A kutató az Amerikai Törvényszéki Tudományok Akadémiájának egyik ülésén is megvizsgáltatta a felfedezett maradványokat, így ez az első vámpír, akit a törvényszéki módszerekkel megvizsgáltatnak.

Már Lengyelországban is találtak hasonló leleteket, melyek a vámpírok létezését nem támasztják alá, maximum az olyan történelmi visszatekintést segítik elő, mely a vámpírvadászatokkal, és a témába vágó hiedelmekkel foglalkozik

Az okosság

Jogosan nevethetjük ki a 16.századi európai vámpír hiedelmeket; köztudottan az örök életű vérszívókról, hogy Hollywood-ban élnek, esetenként feketék, és a harcművészetek mesterei, illetve a napon is problémamentesen mászkálnak. Korunk előrehaladtával, egyre több tulajdonsággal ruházzuk fel ezt a szörnyet. Techno bulikra járnak, vagy éppen iskolába, ahol szerelembe is esnek – mint láthatjuk a hipergiccs, és ultratinédzser Alkonyat-ban is -. A pubertáskort senki nem ússza meg, még ők sem. Persze, ez nem komoly.

Szinte minden nép kultúrájában megtalálható a vérszívó szörny jelensége, mely leginkább a halottaiból feltámadó, és emberi véren élő kreatúra létezését feltételezi. Szorosan kötődik a vér, és az ördög motívumához – az utóbbihoz a kereszténység megjelenésével még inkább - , esetenként a bibliai Káin-tól eredeztetik. Napjaink egyik „legkedvencebb” ikonjai, horrorfigurái közé tartozik, emellett szubkultúrák meghatározó figurájaként is szerepel. Az egyszer biztos; Lugosi Béla szájában nem állt volna jól a tégla.