Kéri: Egy frászt mondott le Gyurcsány!

Miért választotta Gyurcsány Ferenc éppen a mostani időpontot távozásának bejelentésére?

Mindig évekkel később szoktuk megtudni az igazi válaszokat. Az eddigi Gyurcsány lépések alapján úgy vélem, ezzel tudta a legnagyobb fölénnyel biztosítani a pártelnöki posztot magának. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi időszakban egyre többször hangzott el az igény éppen saját hátországából, hogy „Feri, most már megválhatnál az egyik pozíciódtól.”

Bármennyire szűk körbe sáncolta be magát saját pártjában az elmúlt években, azért észrevehette, hogy ő is ugyanolyan megosztó személyiség, mint Orbán. Csak ő nem az országot osztja meg, hanem a magyar baloldalt.

A hétvégén elnökválasztó kongresszus volt. Ez pedig azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy akár egészen siralmas eredménnyel marad elnök. Ugyan ellenjelölt nem volt, de kínos lett volna 500 szavazatból mondjuk 280.

Megijedt volna Gyurcsány Ferenc?

Szerintem igen. Eljutottak hozzá a hírek, hogy sokan protest-szavazásra készülnek. Azaz nemmel szavaznak, vagy érvénytelenül adják le voksukat. Ez egyenes út lett volna, a júniusi bukáshoz a pártelnöki székből. Mert azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy az EP-választásokat az MSZP elveszti, egy gyenge támogatottságú elnök ilyenkor könnyen bukik. Ráadásul most két évre választottak pártelnököt. Nagy volt tehát a tét.

Mit szól a módszerhez?

Kérdezik tőlem sokan, hogy „hallom-e, hogy lemondott a Gyurcsány”? Pedig egy frászt mondott le. Ő csupán felajánlotta a lemondását arra a helyzetre, ha a következő két hétben konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal tudnak a helyére jelölni mást. Azaz, nem adta Sólyom László kezébe a kormányfő jelölés lehetőségét, megtartotta azt a pártjának és magának.

Azaz nem más ez, mint egy politikai trükk?

Így van. És ezt a trükköt az MSZP és a közvélemény nagy része be is vette. Mert tegyük fel, hogy az elkövetkező két hétben nem sikerül olyan jelöltet állítani, aki megkapná a többséget a Parlamentben. A szocialisták benyújtják a konstruktív bizalmatlansági indítványt – ami egy röhej, hiszen ez az ellenzék eszköze –, majd nem szavazza meg az Országgyűlés. Gyurcsány széttárja majd a kezét és azt mondja, „hát ennyit tudtam értetek tenni, ha nem találtatok nálam jobbat, maradok.” Ez pedig azt jelentené, hogy a következő áprilisig lekerülne a napirendről Gyurcsány zargatása.

Ennek ellentmondani látszik, hogy többször is leszögezte, a döntése végleges, nem kíván kormányfő lenni.

Mondja ezt most március 23-án. Ám Gyurcsánynál néha még az ellenkezője sem igaz annak, amit mond. Tudja, olyanok vagyunk, mint az aranyhal, aki azért úszkál nyugodtan körbe-körbe az akváriumban, azért nem unja meg ugyanazt a látványt, mert négy másodpercig tart az emlékezete. A mienk egy aranyhal-társadalom. Két hét múlva ebben az országban senki sem fog erre a kijelentésre emlékezni.
@@

Ön szerint elképzelhető ez a forgatókönyv és mégis marad Gyurcsány a kormányfő?

Kicsi az esélye. Inkább azt gondolom, hogy keríteni fognak valakit.

Sokan mondják, hogy Gyurcsány bejelentése államférfihoz méltó magatartást tükröz

Ha olyan államférfi lett volna, akkor legalább felkészíti a kongresszusát és saját pártja elnökségét erre. Akkor nem láttuk volna Lamperth Mónika vagy Gráf József megdöbbent arcát. Ha akkora demokrata lenne, és meglenne benne a politikai bölcsesség, legalább az övéit felkészíti.

Néhányan azt hangoztatják, az államfő kikerülése nem illik egy demokratikus államférfihez.

Ismerem Stumpf István és Fritz Tamás erről alkotott véleményét. Én azonban nem osztom. Szerintem nem ez a döntő szempont. Az eljárás teljesen alkotmányos. Semmivel nem antidemokratikusabb, mint egykoron a háromhetenkénti ülésezés. Az persze igaz, hogy nem ízléses. Főleg az nem tetszik, hogy közben ünnepli magát, milyen bátor.

Mi lehetett a bejelentés hirtelenségnek az oka?

A magánvéleményem az, hogy rászóltak Brüsszelben. Előző hét elején még nagy mellénnyel volt, aztán történt kint valami. Ne felejtsük el, hogy két hete már kinevették egyszer. Most meg lehet, hogy azt mondták neki, „Ferikém, Magyarországot még csak megsegítenénk, mert nekünk is többe van, és mi is bukunk, ha ti is, de téged már nem szívesen.”

Mi lehetett a célja a lemondással?

Hajlok arra, hogy Gyurcsány most hosszútávban gondolkodik. Bebiztosította magának a pártelnökséget. Tisztában van vele, hogy lesz egy kormány, amit nem ő fog vezetni, de a kormányfő kiválasztásába így is komoly beleszólása lesz.

Lehetséges, hogy ez a bejelentés már kampányindító a 2010-es választásra?

Sőt, több is annál. Nem szabad Gyurcsányt lebecsülni. Ő már január óta kísérletezik például azzal, amit sokan nem vettek észre, hogy a politikai demarkációs vonalat ne a Fidesz és az MSZP közé, hanem a Fidesz és a „demokratikus erők” közé tegye. Ez lényeges különbség. Szerintem, ezzel azt akarja kikényszeríteni, hogy létrejöjjön egy Fidesz versus összes többi párt – felállás. Azaz, már most elkezdett kísérletezni a 2010-es választások kampánystratégiájával.

Az nem biztos, hogy az MSZP-MDF-SZDSZ összefogással meg lehet verni a Fideszt, de meg lehet akadályozni Orbán kétharmados győzelmét. Gyurcsány tudja, hogy az MSZP nem elég egyedül. Ráadásul, ha összeállnak, ő lenne a formáció legerősebb pártjának a feje. Ez jóval kellemesebb pozíció, mint egy porig vert, megalázott középpárt vezérének lenni.

Én arra számítok Gyurcsány tartósan a baloldal vezére lesz. Orbán is elvesztett két választást, és ma népszerűbb, mint 2001 óta bármikor. Ugyanígy Gyurcsány is felállhat még később a bukott pozícióból.

Ha már említjük Orbánt: a Fideszt is meglepte a kormányfő távozási szándéka. Mire számíthatunk tőlük?

A Fidesz hosszú ideje mondja az előrehozott választások szükségességét, de úgy gondolom, maguk sem hisznek benne. A lelkük mélyén, ők is már 2010-re készülnek. Most zavarban vannak. Nincs arra válaszuk, hogy ha nincs Gyurcsány, akkor mi van? Pedig ezzel most elő kellene állniuk. Igaz nekik is – ahogy mindegyik pártnak – van most két-három hetük arra, hogy az új helyzetre tekintettel kialakítsák a saját új stratégiájukat.