Így épít le a Parkinson-kór

Mark Gluck, a Rutgers Egyetem, valamint Kéri Szabolcs és Bódi Nikoletta, a Semmelweis Egyetem kutatóinak új neuropszichológiai memóriatesztje segíthet annak felderítésében, hogyan változtatja meg a Parkinson-kór az emberek képességét arra, hogy tanuljanak döntéseik következményéből.

A vizsgált magyar páciensek közül azoknak, akik nem kaptak gyógyszeres kezelést a Parkinson-kór kialakulásának kezdeti szakaszában, gyengült képességük, hogy tanuljanak viselkedésük jutalmazásából, ugyanakkor normális érzékenységet mutattak arra, hogy a negatív kimenetelből, a büntetésből tanuljanak.

A viselkedés kimeneteléből való tanulási folyamatnak ez a torzulása nem meglepő, hiszen a Parkinson-kóros páciensek agyában diagnózisuk idejére már jelentősen csökken a jutalom hírét szállító dopamin ingerületátvivő vegyület szintje. A páciensek így duplán is az élet sötétebb oldalával kerülnek szembe betegségük megállapításakor.

Amikor azonban a kutatók megkezdték a Parkinson-kóros emberek kezelését valamely dopamintermelődést segítő szerrel, a páciensek jutalmazásra adott válasza lényegesen javult, elérte a normális szintet. Ezzel egyidejűleg viszont a büntetésből való - addig normális - tanulási képességük romlott. Gluck szerint ez megmagyarázza, miért fordul elő gyakran, hogy a gyógyszeres kezelés alatt a Parkinson-kóros embereknél az impulzuskontroll zavara lép fel: szerencsejáték-függés, hiperszexualitás, alkoholizmus, kényszeres evés vagy vásárlás.

A felsoroltak ugyanis mind olyan jutalomkereső viselkedések, Amelyeknél hiányzik a tett negatív következményeire, a büntetésre való megfelelő érzékenység. Ilyen esetben például a játékautomata előtt álló ember inkább a kockázat izgalmát jegyzi meg, mintsem a közben elvesztett pénz feletti bosszúságot.

A visszacsatolás és a viselkedés változásának korai tesztelése azért fontos, mert ezáltal személyre szabott kezelésről, a gyógyszerek pontosabb adagolásáról is dönthetnek az orvosok.