Pataky Attila magánéletében kifejezetten szívesen turkál a bulvársajtó. A különféle médiumok egyre másra jelentetik meg a híreket és álhíreket Attila kalandjairól, feltételezett vagy valós barátnőiről. Ez Attila önbizalmát talán növeli, de van, akit nagyon irritál.

Attila volt felesége nyilatkozatot juttatott el a sajtónak, melyben kijelenti, nem járul hozzá, hogy „kiskorú gyermekével vagy saját személyével kapcsolatban bármilyen hír, vélemény, hozzászólás bármilyen összefüggésben megjelenjen”.

Az indulat érthető, hiszen mind őt, mind gyermekét folyamatosan zaklatják Attila szeretőivel kapcsolatban, ami se neki, de főként gyermekének nem hiányzik. Azonban álljunk meg itt egy kicsit.

Véleményszabadság

P. Bea (azért így, mert nem akarunk pert és a személyiségi jogok meg ilyesmik ugyebár) kissé el van tájolódva. Ilyet ugyanis nem lehet mondani, kérni, követelni. Az, hogy valakiről írnak vagy nem, nem azon múlik ő mit szeretne. Főként az nem, hogy róla vélemények jelenjenek meg.

Egy dolgot tehet, nem nyilatkozik senkinek, aztán jó napot. De hogy a személyéről ne lehessen véleményt, vagy „bármilyen hozzászólást” közölni, az a kádári időket idézi. Persze lehet, hogy P. Bea még akkor szocializálódott, ezt a stílust szokta meg. (Ez vélemény, vagy még inkább feltételezés, nem tényközlés – csak az ügyvédek miatt.)

Mindazonáltal teljesen világos P. Bea célja. Neki kínos férje jelenlegi élete, a gyermek fejlődésének pedig egyáltalán nem tesz jót, hogy édesapjáról faggatják az óvodában. Ezt valóban meg kell érteni a bulvárújságíróknak. Mi ezennel tiszta szívvel megígérhetjük – nem fogjuk keresni a családot.