Munkát vállalni 15 éves kortól, iskolai szünetben szülői engedéllyel, 16 éves kortól engedély nélkül és szorgalmi időszakban is lehet. "Ha még nem érted el ezt a kort, várj! A gyermekmunkát bünteti legszigorúbban a törvény" - szól az első pont. Azt sem árt tudni, hogy kötelező írásos munkaszerződést kötni a munka megkezdése előtt, és ha mégsem adnak, célszerű kérni. A harmadik pont arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, a munkakört és a munkabért, s ha ezek nincsenek beírva, pótoltatni kell.

A FISZ véleménye szerint óránkénti bruttó 411, teljes hónapra 71 500 forint összeg alatti kifizetés jogszerűtlen - "ne fogadd el!", tanácsolja a negyedik pont. Az ötödik arról tájékoztat, hogy a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót - amennyiben ez a szerződésben nem szerepel - a bérfizetés napjáról, a munkaidőről, a munkaköri feladatokról és egyéb feltételekről. Ha a dolgozó nem kapott írásos tájékoztatást, kérnie kell.

Lényeges információ az is, hogy a munkába állással kapcsolatos összes költség a munkáltatót terheli, például az orvosi vizsgálat és munkába járás vidékre. Nagyon körültekintőnek, gyanakvónak kell lenni abban az esetben, ha előre kell valamire pénzt befizetni: a munkavállaló legyen tisztában azzal, hogy miért és mire ad ki pénzt, s mindenképpen legyen írásos nyoma, mennyit és mire fizetett ki. Lehet ez egy tanfolyam, eszköz, termék vagy ruha, amely adott esetben a munka végén a dolgozóé lesz.

A munkakörbe tartozó feladatokat a munkáltató nem változtathatja meg lényegesen egyoldalú döntéssel: ha a diákot beltéri könnyű fizikai munkára vették fel, ennek ellenére kültéri nehéz fizikai munkára utasítják, érdemes jelezni, hogy nem erre alkalmazták - olvasható a hetedik pontban. A 18 év alatti munkavállaló hetente maximum 40 órát tölthet munkával, este 22 és reggel 6 óra között azonban nem dolgozhat. Kitér a jó tanács szabályzat a pótlékokra is, amelynek szerepelnie kell az 5. pontban leírt tájékoztatásban.

A munkabérről írásos elszámolást kell kapnia, amelynek tartalmaznia kell a bruttó bér alakulását, miket vont le a munkaadó, hogyan jött ki a nettó bér. A munkabérből csak olyan összegeket vonhat le a munkáltató, amelyet törvény ír elő, egyebek mellett adóelőleget, járulékokat, vagy aminek a levonásához a szerződés megkötésekor írásban hozzájárult a munkavállaló. Ha tehát a munka végeztével az étkezésre, szállásra, utaztatásra vagy bármi másra hivatkozva le akarnak vonni a fizetésből, írásban reklamálni kell, és kérni a teljes összeget.

Az utolsó szabály a legfontosabb, így szól: "Ne mondj le a jogaidról!". Ha a fenti javaslatokat betartva jár el a diák, a munkáltató ennek ellenére visszautasítja a kérést, akkor biztosan jogszabályt sért. Jogorvoslatért ezekben az esetekben az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez, vagy munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.

"Sok becsapott diákról hallani, ezért lényeges, hogy amikor munkát vállalnak, tisztában legyenek a jogaikkal. Ha minden munkavállaló ragaszkodna a jogaihoz, a munkáltató nem tudna visszaélni a tudatlansággal" - mondta el Simon Balázs a Fürge Diák jogi és kommunikációs igazgatója az MTI-Pressnek.

Bár a diákmunka iránti kereslet visszaesett az idén, a mezőgazdaságban növekedett az igény: kézi erőt igénylő munkák - a többi között kapálás, címerezés és gyümölcsszedés - szerepelnek a felkínált lehetőségek között.

Simon Balázs tájékoztatója szerint a kereslet alakulásától függetlenül az idén jóval több tanuló regisztrált, a május 1. és július közepe közötti időszakot tekintve 40 százalékkal többen jelentkeztek diákmunkára a tavalyi évhez képest.