A megújuló energia fog elpusztítani minket?

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya hatalmas pénzeket költ a geotermikus energia mind szélesebb körű felhasználására, a hosszú távú cél az, hogy kiváltsák a fosszilis energiahordozókat.

Miért a geotermikus energia?

Az utóbbi néhány évben mindinkább előtérbe kerülnek a különböző alternatív energiaforrások. A világ olaj- és gázkészlete ötven év múlva bizonyosan a töredéke lesz a mostaninak, s ezért már most meg kell kezdeni az átállást más, alternatív energiákra.
Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az atomenergiával, amely az egyik lehetséges forrás.
Nagyobb népszerűségnek örvendnek azonban a szélerőművek és a napkollektorok.
Ezekkel azonban csak nagyon drágán lehet energiát előállítani és csak meghatározott környezeti viszonyok mellett alkalmazhatóak.

A Föld hőjének hasznosítása, azaz a geotermikus energia felhasználása talán a legolcsóbb és a legegyszerűbb beruházással is megvalósulhat. Lényegében nem kell más hozzá, csak egy pár ezer méteres „kút”, amin keresztül – hőszivattyú segítségével – a forró víz felszínre hozható.

Az így nyert energiát kétféleképpen használják fel: egyrészt fűtési célra, másrészt villamosenergiát állítanak elő belőle.

Hazánk nem Amerika – sajnos

Közhely, de igaz: Magyarország – a világon szinte egyedülálló módon – óriási vízkészlettel és vízhálózattal rendelkezik. Hazánk azonban jelenleg – a kitermelés alacsony szintje miatt – nem tudja ezzel kiváltani a többi energiát (az ország összes energiafelhasználásának kevesebb mint egy százalékát fedezi a geotermikus energia).

Az Amerikai Egyesült Államokban – velünk ellentétben – hatalmas állami támogatásokkal és magánbefektetők hadának segítségével az elkövetkezendő évtizedekben a geotermikus energia komoly részesedést érhet el az ország energiafelhasználásában.

Bár az Egyesült Államokban nem áll rendelkezésre annyira koncentráltan a vízkészlet, mint hazánkban, ennek ellenére nálunk jóval nagyobb arányban tudják azt hasznosítani.
Sőt! Az amerikaiak olyan helyeken is hasznosítják ezt a fajta energiát, ahol nem áll rendelkezésre természetes földalatti vízkészlet és ahol kőkemény sziklák is vannak. Ezt úgy tudják elérni, hogy kifejlesztették az ún. Enhaced Geothermal System (EGS) technológiát.
@@
Az új rendszert már sikeresen alkalmazták több államban (például Idahóban és Nevadában) is, és most minden eddiginél eredményesebb felhasználásra törekszenek Kaliforniában. Itt a következőképpen nézne ki a geotermikus energia felhasználása: „az erőműben a fúrófejek három kilométer mélyen hatolnak majd be a kemény sziklarétegbe, hogy aztán a lyukakon keresztül nagy nyomású vizet pumpáljanak a kőtömbökbe. A víz a sziklaréteg repedéseibe tódulva szétfeszíti a hatalmas tömböket, és egy szerteágazó repedésrendszert hoz létre. Az így keletkező üregekbe később hideg vizet engednek le, és miután a forró sziklák felmelegítették, felszivattyúzzák” – vázolja az új technológia lényegét az International Herald Tribune.

Ez a hatalmas beruházás sokat segítene mind a jelenleg csődhelyzetben lévő Kalifornia állam, mind az USA energia-diverzifikációján.

A nagyszabású beruházást egyaránt támogatja a szövetségi kormányzat (az energiaügyi minisztérium 36 millió dollárral) és a legkülönfélébb magáncégek is. A magánvállalatok egyike, a Google olyannyira fellelkesült, hogy bejelentette: a kaliforniaihoz hasonló projektek Amerika-szerte el fognak terjedni a következő két évtizedben, ezért 2030-ra az USA energiafogyasztásának 15 százalékát is fedezheti majd a geotermikus energia.

Hol a hiba?

Az amerikaiak által használt eljárás meglepően olcsó és hatékony, mögötte áll a kormány és számos magáncég, mindezek ellenére az emberek jelentős része ellenzi azt.

Mi lehet ennek az oka?

Az ok félelmetes: az EGS-technológia használata során a sziklák megrepesztése erős földrengéseket válthat ki. Ez nemcsak elméleti teória, hanem létező valóság, ugyanis már egyszer előfordult, bár nem Amerikában, hanem Európában, pontosabban Svájcban.

2006-ben Bázelben egy EGS-hez hasonló módszert próbáltak ki. A fúrófejek 5000 méterig hatoltak le, több kemény kőzetet, hatalmas sziklákat repesztettek meg. Ennek eredményeképpen néhány hét múlva egy – a Richter-skála szerinti 3,4-es erősségű – földrengés rázta meg a várost, jelentős károkat okozva.

A földrengés után az erőművet azonnal leállították, azonban az utórengések még egy
évig is folytatódtak, mígnem helyreállt a Föld nyugalma.

Az elrettentő példát már többen is felhozták az amerikaiaknak is, ők azonban tagadják, hogy a fúrásoknak köze lett volna a katasztrófához (annak ellenére, hogy a svájciak által felkért szakértők egybehangzóan ezt állították).

Lehet, hogy mégsem ez a megoldás az energiaéhség csökkentésére?