Gazdaság / HR

Sikeresek lehetnek-e a fizetős online oldalak?

Rupert Murdoch médiamogul online lapjai mind fizetőssé válnak egy éven belül - ám az Index soha sem fog erre a sorsra jutni. Vajon az olvasók hajlandóak lennének fizetni az online tartalomért?

Válságban a milliárdos

A válság következtében szinte minden cég igyekszik kiadásait csökkenteni – amit elsősorban az emberi munkaerőre szánt költségek és a reklámkiadások éreznek meg. Ekképp az internetes médiumok fő – szinte egyetlen – bevételi forrását jelentő internetes reklámpiac jelentősen megcsappant, ami a nagyok bevételeinek jelentős zuhanását és a több kisebb online médium bezárás eredményezte (nálunk többek között a népszerű zoom.hu húzta le a rolót).

A nagyok közül viszont óriási veszteségeket könyvelhetett el a Rupert Murdoch alá tartozó News Corporation nevű konszern, aminek tulajdona többek közt a The Times, a The Sun, a News of the World és a Fox televízió is.

A gigavállalat a június végi záráson 3,4 milliárd dolláros éves veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, amelynek fő oka a bevételek drasztikus csökkenése volt – maga az újság-üzletág bevétele 786 millió dollárról 466 millióra zuhant.

Kényszer

Murdoch látta, hogy valamit tenni kell, így bejelentette, hogy egy éven belül minden birtokába lévő online médium cikkéért fizetni kell majd. „A minőségi újságírás nem olcsó. (…) Egy-egy ilyen anyag hatalmas érdeklődésre tarthat számot, biztos vagyok benne, hogy az olvasók minden további nélkül hajlandóak fizetni érte, hogy ilyesmit olvassanak. Hiszem, hogy, ha sikerrel vesszük az akadályt, a média képviselői hamar követik majd a példánkat.”

Vannak már akik pénzt kérnek
Vannak már Magyarországon is olyan lapok, akik fizetséget kérnek az online tartalmuk egyes, általában elemző vagy gazdasági cikkeiért. A Napi Gazdaság és a Kreatív Online például cikkenként 500 forintért lehet hozzájutni, vagy évi 60 ezer forint körüli összegért előfizetni a teljes Online tartalomra – kicsivel többért pedig egyben a nyomtatott verzióra is. A Népszava pedig az újságban megjelent cikkeit értékesíti a világhálón: egy cikk 24, míg egy teljes lapszám 96 forintba kerül.

Természetesen ehhez az is szükséges, hogy nagyon erőteljesen lépjenek fel a szerzői jogokkal kapcsolatban, vagyis hogy más portálok ne lopdossák a cikkeiket – így perek sorozatára is felkészülnek.

A hozzáállást Németországban is osztják: a hozzáférés ingyenességére és a reklámbevételekre alapozó üzleti modell azonban tíz év alatt nem vált be – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Az ingyenes online nem ellensúlyozta, hanem tovább fokozta a papíralapú újságok miatti bevételkiesést – teszi hozzá.

A nagy magyar egymásra várás

Magyarországon szintén kezdik felismerni a helyzetet – igaz ebből a szempontból érdemes a nyomtatott verzióval rendelkező, és a kizárólag online megjelenő lapokat szétszedni. Ugyanis utóbbiak se itt, se a világ más tájain nem tervezik fizetőssé tenni a tartalmat – az Index főszerkesztője például egyszerűen hülyeségnek nevezte az elképzelést, majd hozzátette, hogy erre a weblapnak nincs is szüksége, ugyanis idén több a bevétele, mint tavaly volt.@@

Azonban a nyomtatott verzióval rendelkező lapoknak tetszik az ötlet – ők is csatlakoztak ahhoz az elképzeléshez, hogy a minőségi cikkekért lehetne pénz kérni – csak egyedül senki nem meri elkezdeni, az egységet pedig mindenki máshogy képzeli el.

A Népszava főszerkesztője egyfajta közös, egyforma fizetési rendszerben gondolkodik, a Népszabadság egy magyar sajtó egészét átfogó megállapodásban lát perspektívát, míg a HVG olyan modellt tudna elképzelni, amelyben az olvasók az internetszolgáltatóknál fizetnének magasabb díjakat az újságokért, a befolyó pénzt pedig a megállapodásuk szerint osztanák szét a lapok – akárcsak a televíziós csomagok esetében.

Működhet?

A nagy kérdés az, hogy a dolog működhet-e , vagy csak egy újabbat rúg az újságolvasók amúgy is gyér táborába. Erre vonatkozólag még nem készült átfogó, közhangulatot elemző felmérés – bár Murdock ennek ellenére tudhat valamit, ugyanis hajlandó vállalni a lépés kockázatát. Azonban ha nem fog mindenki áttérni erre, akkor a közönség egyértelműen az ingyenes verzió felé fog kacsingatni – ami sok lap halálát okozhatja majd.

Ha mindenki áttér, az könnyen végleg bevághatja az ajtót az újságolvasók tábora előtt – ami a szakma nagy részének pályamódosítási kényszerét is magával vonná. Ugyanis az újságolvasók tábora a válság előtt is folyamatosan csökkent – válság pedig csak felgyorsította ezt a folyamatot. A trend a fiatal népesség körében jelentkezik a legdrasztikusabb arányban, de az átlagembert is egyre jobban vonzza a világtól való elszakadás, vagy a Mónika show-k értelmetlen, bárgyú világa.

Talán a bevételek újramaximalizálása helyett a szakmának azon kéne elgondolkodnia, hogy mivel lenne képes megnyerni az újabb és újabb nemzedékeket – mert ha a tendencia így folytatódik, akkor lassan értelmetlen lesz felnevelni az újságírók következő generációját.

Forrás: HírExtra/Guardian/Emasa

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.