Fölösleges válságkreálás lehet az újabb afgán választás

Egy pár hónappal ezelőtt még az a reménység kísérte az augusztusi afgán választásokat, hogy az újraszervezett vezetés végre meglódíthatja az országot a stabilizáció útján. Az afganisztáni nemzetközi jelenlét mindennél jobban vágyakozott egy tisztán és szabályosan lezavart demokratikus megmérettetésre, a másodikra, azután hogy 2001-ben a tálibokat a ˝hegyekbe kergették˝. A 2005-ös történelmi választásokat még túláradó lelkesedés kísérte, ám Hamid Karzai elnök sem otthon, sem nyugaton nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket maradéktalanul. A 2009-es választások tétje az afgánok számára a garantált fejlődésben, Washington esetében pedig „egy megbízható partner” színrelépésében állt. Október közepére, a választások után két hónappal „az ország mélységes politikai válságba jutott, és fenn áll a lehetőség, hogy még ennél is rosszabb következik” – írja Jonah Hull az Al Jazeera kabuli bloggere a tálib ébredésre utalva. A közhangulat kétségbeesett.

A közelítő tél

2009. augusztus 20-án a koalíciós erők egy olyan partner győzelmében reménykedtek, aki egy új tálib ellenes stratégia hívéül szegődhetne és végre a talpára állíthatná az országot, ezzel téve lehetővé a mielőbbi Istenhozzádot. A dolog nem így alakult, a választások kapcsán otromba hibákat és visszaéléseket sejtő ENSZ-bizottság késlekedése miatt, az afgán misszióval kapcsolatos ellenérzések rég nem látott hevességgel kezdték az érintett külföldi kormányokat bombázni: a szkeptikusba fordult közvélemény előtt egyre nehezebb megindokolni, hogy mi keresni valója van a fiúknak ˝Korruptisztánban˝.

Mire a misszió támogatottsága Amerikában 40 százalék körülire esett vissza, a Democracy International nevű NGO hétfőn végre megállapította, Karzai elnök a szavazatok 48 százalékával végtére is nem szerezte meg a magabiztos fölényt az egykori külügyminiszter Abdullah Abdullah felett, így utóválasztásokat kell tartani. Mégpedig a november közepére-végére beálló afganisztáni tél előtt, mivel a lehetetlenné váló logisztikai és biztonsági viszonyok több hónapra hibernálnák a megoldás lehetőségét. Kabul utcáin már nem lengedezik a demokratikus zephyr – az emberek egyre frusztráltabbak és csalódottabbak. Az új dátumot kedden ugyan kiírták, ám komoly kérdés, hogy egyáltalán meg lesz-e a minimális részvételi szám a november 7-ei utóválasztásokon.

Felesleges válságkreálás

„Mivel az Egyesült Államok újabb választásokat akart Afganisztánban, és ennek kapcsán az ENSZ álláspontját jelentős nyomásgyakorlás révén kész volt eltéríteni, akkor ezek a választások meg lesznek tartva” – mondta el Marton Péter, a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület szakértője a HírExtrának. A szakértő szerint az újabb választások kiírása kockázatos döntés volt, mely akár könnyen elsülhet a kezdeményezők irányába is: „Ha Karzai nyer, így annak a legitimitása eleve alá van ásva. Ha Abdullah nyer, az meglepő fordulat lenne, amellyel sokan nem békélnének meg automatikusan. Ha pedig általában az a kép alakul ki, hogy az eredmények komolyan vehetetlenek, akkor kérdés, hogy nem felesleges válságot kreáltunk-e a második fordulóval”.

Marton Péter szerint a november 7-ei dátum már így is túl kései, azon kívül, hogy a dagonyás logisztikai körülmények a szavazás lebonyolítását már nehezíteni fogják, a gerillacsapatok mozgását még nem fogják jelentékenyen akadályozni: „Az időjárási körülmények nyilvánvalóan nehézséget jelentenek majd a szervezésben és a lebonyolításban, beleértve a szavazatok begyűjtését is, ahhoz viszont valószínűleg nem jelentenek még elég nagy nehézséget a változó időjárási viszonyok, hogy Pakisztánból, az ottani, dél-vazirisztáni hadműveletek elől áthúzódó gerillák ne jelenthessenek a múltkorinál komolyabb kihívást adott esetben”.

A ˝csaló˝ Karzai és a ˝tiszta˝ Abdullah

Karzai legnagyobb riválisa Abdullah Abdullah, Ahmed Sah Maszúd, a szovjet megszállás elleni afgán ellenállás, majd a tálib-ellenes Északi Szövetség vezetőjének az egykori bizalmasa. A közvélekedéssel ellentétben Marton Péter külön megjegyzi, hogy az augusztus 20-ai választásokkor „szabálytalanságok vélhetően az ő javára is történtek egyébként, aligha lehet a Karzai és Abdullah között folyó küzdelmet a csaló és a tiszta játékos küzdelmeként nézni”. Karzai az újabb választások kihirdetését követő első órákban nyilatkozott a beleegyezéséről, Abdullah pedig már két hónapja készen áll az újabb megmérettetésre.

Marton alapvetően szkeptikus a novemberre várt fejleményekkel kapcsolatban: „vélhetően a második forduló sem lehet sokkal tisztább az előtte lévőnél” abból az okból kifolyólag, hogy augusztus 20-án sem arról volt szó, hogy maguk a jelöltek szálltak volna harcba tisztességtelen eszközökkel. „Nyilvánvalóan egyiküknek sincsen tökéletes ellenőrzése afelett, hogy a híveik-szövetségeseik a győzelmükért mit tesznek meg országszerte, vagyis alapvetően nem csaló egyikük sem” – fogalmazott a szakértő.