Mi a Jobbik rövid ideológiai története? Hová kötik a gyökerei és milyen változásokon ment át, míg elnyerte a mai formáját?

A Jobbik Jobboldali Ifjúsági Közösség néven indult, mint ifjúsági szervezet 1999-ben, ami az egyetemek és főiskolák köreiben működött. Lehetséges névként felmerült a JobBit is, de aztán ezt elvetettük. Ez egy pártfüggetlen szervezet volt, MIÉP-esekkel, fideszesekkel, kisgazdákkal, MDF-esekkel és pártfüggetlen, nemzeti keresztény eszmék mentén gondolkozó fiatalokkal egyaránt. A cél az volt, hogy összefogjunk minden ilyen fiatalt: amikor kirepülnek és valamilyen politikai karriert futnak be, akkor legyen egy közös, szép emlékük, és így például nemzetstratégiai kérdésekben könnyebben tudjanak konszenzusra jutni.



A 2002-es nagy választási vereség után az ideánk annyiban módosult, hogy nem láttuk azokat a pártokat, ahová érdemes lenne kirajzani. Így megalakult a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint társadalmi szervezet, amely megnyitotta a kapuit más generációk számára is - amely 2003-ban párttá is alakult. Három évvel később a Jobbik még nem volt olyan erős, a MIÉP pedig már nem volt olyan erős, hogy a nemzeti politikát képviselje. Így alakult egy pártszövetség, ami akkor is, és utólag nézve is egy kényszerházasság volt - nem szerelemből köttetett. Ez a próbálkozás kudarcot vallott: 2,2 százalékot értünk el az országgyűlési választásokon, így világos volt, hogy saját utunkra kell lépnünk.

Ezen az úton 2007-re a Jobbik - részben a Magyar Gárda és a tüntetések révén - belekerült a politika középpontjába, ahonnan azóta ki sem mozdult. Onnantól kezdve pedig, hogy a Magyar Gárda megalakult, a társadalom nagy része számára a Jobbik története is ismert, hisz a két szervezet sikere és felívelése közös, összefüggő folyamat.

Ha csak a 2009-es október 23-ai megemlékezést, vagy a két új alelnök megválasztásának okát nézzük, akkor is észrevehető, hogy a Jobbik hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt egy évben. Hogyan sikerült ezt megvalósítani?

A fejlődésnek megvannak a maga állomásai. Az első komoly ugrás a Magyar Gárda megalakulásához köthető (2007 nyara) - ez adott egymásnak kölcsönösen erőt és országos ismertséget. A következő minőségi lépés 2008 nyara-ősze, amikor Morvai Krisztina bejelentette, hogy a Jobbik listavezetője lesz. Elvégre ő a civil szféra egyik legismertebb és legkedveltebb szereplője volt a nemzeti jobboldalon, és mivel ő a Jobbikot választotta, sokakban merült fel a lehetőség, hogy akkor „én” is azt fogom választani. A harmadik minőségi ugrás pedig az EP-választás volt, amikor egy kimagaslóan jó eredményt sikerült elérnünk.

Ez a folyamat utólag nehezen választható szét szervezetépítésre, párttagsái ülésre, tagságbővülésre vagy egyéb ilyen állomásokra - ezek mind folyamatosan történtek. Jelen pillanatban több mint hatszáz helyi szervezetünk és hatezer tagunk van, ami azt jelenti, hogy az elmúlt két évben mind a taglétszámunk, mind a szervezetink száma megduplázódott.

Mit várnak ezzel kapcsolatban 2010-re? Ismét egy duplázódást?

Minden folyamatnak van egy plafonja. Mindenképpen folytatódik a bővülés, de duplázódásban nem vagyok biztos - sőt, abban sem, hogy ez kívánatos volna. Hiszen nem azon múlik egy párt sikeressége és hatékonysága, hogy hány tagja vagy hány szervezete van. Van egy bizonyos létszám, ami szükséges ahhoz, hogy egy párt országosan felálljon. De egy idő után a taglétszám vagy a szervezetszám bővülése nem biztos, hogy a hatékonyságot növeli - sőt, adott esetben kontraproduktív is lehet. Mindenképpen szeretnénk megőrizni a párt tisztaságát, ideológiáját és homogenitását - ezért is volt, hogy a mostani kongresszuson szigorítottunk a pártba lépés feltételein.

Mi a helyzet az országgyűlési választásokkal? Ott hány százalékra számítanak jövőre?

Alapvető célnak az MSZP megelőzését tartom, de természetesen nem azért megy valaki egy csatába, hogy csak a második legyen. Mi is győzni akarunk. Számokat nem szeretek mondani, de úgy érzem, hogy képesek leszünk megismételni az EP-választások eredményét (14,77% - a szerk.) - ez a minimális cél. Hogy ezt mennyivel tudjuk túllépni, azt nem lehet megjósolni, hisz a választásokig sajnos több hónap van hátra. Ráadásul a magyar társadalomban nagyon gyorsan változó, illetve nehezen kontrollálható, megjósolható folyamatok zajlanak, így rendkívül sok fog múlni az elkövetkező pár hónapon.

Az EP-kampány során minden lépés kijött: eltaláltuk a közhangulatot, nagyon jó kampányt csináltunk kevés pénzből, választ tudtunk adni az embereket érdeklő kérdésekre, jártuk az országot, és mindkét oldal támadása csak minket erősített. Az országgyűlési választásokon más kampányra számítunk, amelyben sokkal aljasabb és kifinomultabb módszerrel fognak mind balról, mind jobbról a Jobbik ellen küzdeni.