Mi a véleménye a ratifikáció lezárultáról?

Mindenképpen örömteli, hogy egy sokéves huzavonára pont kerül. Az Európai Unió mostantól a mai élet problémáihoz igazodó munkamódszerrel fog működni. A szerződésnek köszönhetően sokkal átláthatóbb, polgárközelibb és a mindennapi problémáinkra jobban koncentráló uniós munka indul december 1-től.

Magyarország számára milyen konkrét pozitív hatása lesz?

Szorosabb és hatékonyabb lehetőség nyílik az együttműködésre olyan kérdésekben, melyek nem egy ország problémái. Ilyen például az energiapolitika. Eddig nem volt igazán komoly jogalapja az energiaügyi együttműködésnek, ám az új szerződés erre már lehetőséget nyújt.

Az Alapjogi Chartának köszönhetően az emberi-, szociális-, polgári-, és szabadságjogok egy olyan gyűjteménye válik kötelező hatályúvá, ami minden európai állampolgár érdekét szolgálja.

Milyen plusz jogokat biztosít ez a magyar állampolgároknak, illetve a kisebbségben élő magyaroknak?

Az Európai Uniónak az emberi jogok területén eddig nem voltak közösen elfogadott szabályai. A tagállamok önállóan voltak tagjai az Emberi Jogi Konvenciónak, mostantól fogva az egész közösségre vonatkozik a dokumentum. Magyar szempontból fontos, hogy eddig a kisebbségekre semmiféle utalás nem volt az uniós alapjogban, most pedig – ha nem is pontosan abban a formában, ahogy mi szeretnénk – a kisebbségekhez tartozó személyek jogait garantálja az unió. Ez rendkívül fontos, mert ha valami az alapszerződésben van, az már jogalapot generál.

Az Alapjogi Chartában a nyelvi megkülönböztetés tilalma is szerepel, ami magyar szempontból különösen lényeges.

A szlovák nyelvtörvényt ez érintheti valahogy?

Erre egyelőre azt tudom mondani, hogy a puding próbája az evés. Azaz, az a kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan tudjuk megvalósítani a Chartában foglalt elveket.

A cseh kivételről mi a véleménye?

Az Európai Unió mind politikai mind erkölcsi szempontból vállalhatatlan dolgot tett azzal, hogy engedett Václav Klaus cseh elnök nyílt zsarolásának. Az a helyzet, hogy az Unió a cseh alkotmányos rendet megborítva ezzel a lépéssel beavatkozott egy ország belügyeibe. Ugyanis a cseh állampolgárok csupán egy-két évig (nem tudjuk pontosan meddig) élvezhetik az Alapjogi Charta előnyeit, majd utána, ha az unió megerősíti a cseh kivételt, akkor a cseh állampolgárok már nem hivatkozhatnak többet a Chartára.

Mi lesz a biztosok számával?

Elméletben igen, a gyakorlatban viszont nem változik. 25 biztosi poszt lesz, a Bizottság elnöke marad Barroso, és lesz egy külügyi főképviselő, aki egyben a Bizottság alelnöki tisztségét is betölti, őt ugyan nem biztosnak fogják hívni, de ez az egyik legfontosabb poszt. Így jön ki a 27 tagállam.

Új pozíció az Európai Tanács elnöke. Az ő hatásköre mire terjed ki, miben lesz más, mint a Bizottsági elnök?

Ez egy jó kérdés, Európa vezetői jelenleg ezen törik a fejüket. A Lisszaboni Szerződés ezen a ponton elég homályos, de mióta a ratifikáció lezárult, e kérdés megválaszolásának fel kell gyorsulnia. Pontosan meg kell határozni, hogy az Európai Tanács elnöke mit fog csinálni, és hogyan lehet az ő feladatait elkülöníteni a Bizottság elnökének feladataitól. Még nincs végeredmény. Én magam is kíváncsian várom, mi lesz belőle. De úgy vélem, nagyon fontos, hogy ne egy hatalmi harcba torkolljon ez a vita.

De előzetesen sem lehet semmit tudni a két poszt munkamegosztásáról, nagyvonalakban?

Jelenleg azt látni, hogy az EiT elnöke vinné azokat az uniós feladatokat, amelyek nemcsak egy-egy féléves periódushoz kötődnek, hanem hosszabb távúak. Ezenkívül előkészíti az Európai Tanács üléseit, egyeztetéseket folytat le és nem utolsósorban a külügyi főképviselővel együtt képviseli az Unió érdekeit a világban.

Van már folyosói pletyka, hogy ki lesz az elnök?

Mindennap vannak újabb nevek. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a nagyok azt szeretnék, ha egy kis ország politikusa lenne. Azt is ki lehet zárni, hogy dél-európai lenne, mert Barroso révén ezen országok már egy fontos posztot megkaptak. Valamint úgy tűnik, hogy néppárti lesz, hiszen ez a legerősebb frakció az EU parlamentjében.

Ebből az következik, hogy Magyarország esélyes lehet. Elképzelhető?

Nem hiszem. Mert ne felejtsük el, hogy az Európai Parlament elnöke egy kiváló lengyel néppárti politikus, Jerzy Buzek, aki Kelet-Európát képviselő politikus.

Miben változik a nemzeti parlamentek szerepe ebben az új helyzetben?

Eddig viszonylag gyenge volt a szava a nemzeti parlamenteknek. Ebben is változást hoz a Lisszaboni Szerződés. Az országok törvényhozásának a szerepvállalása jóval intenzívebb lesz az Unió életében. Eddig hat-hét mostantól nyolc hét áll a rendelkezésére a parlamenteknek, hogy egy bizottsági javaslat előterjesztése után vizsgálódásokat folytassanak az ügyben és véleményt formáljanak róla. Azaz nem lehet úgy dönteni, hogy ezt a nyolc hetes periódust ne várná meg az EU.

A másik, hogy szubszidiaritás vizsgálatot fognak végezni a parlamentek. Ennek lényege, hogy jogosultak lesznek arra, hogy megvizsgálják, bizonyos kérdésekben a Bizottságnak valóban joga volt-e megtenni egy adott lépést vagy nem. Azaz tényleg összeurópai szinten kell-e meghozni bizonyos döntéseket vagy elég lenne nemzeti, esetleg regionális szinten. Ha elegendő nemzeti parlament működik együtt, akkor konkrét bizottsági döntéseket is megakadályozhatnak.

Ha jól értem, akkor a magyar Parlamentnek is megnő a felelőssége.

Így van. A magyar Országgyűlésre ez nagy feladatot ró, képviselőinknek komolyabban kell venniük az uniós ügyeket. Az Európai Uniós Ügyek Bizottságában ülő képviselőknek, - pártállásra való tekintet nélkül - fel kell nőniük a feladathoz.