Április 11-én lesz a választások első fordulója?

Az alkotmány szerint az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

A Választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szerint a választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell a köztársasági elnöknek kitűznie úgy, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra. A választásokat hagyományosan vasárnap tartják - eddig egyetlen kivétel az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazás volt, amely szombaton volt - így várhatóan a 2010-es országgyűlési választást is vasárnapra tűzi ki az államfő.

A köztársasági elnöknek figyelemmel kell lennie a kitűzésnél arra is, hogy a választás kétfordulós, és a második fordulót az első után két héttel kell megtartani.

Az elsőként szóba jövő nap, április 4., az azonban húsvét vasárnapja, így akkor a jogszabály szerint nem lehet választást tartani; szintén "kiesik" május 2., amely a munka ünnepét követő vasárnap, és május 23., pünkösd vasárnapja. Az április 18-ai első forduló ellen szól az, hogy akkor a második fordulót május 2-án kellene megtartani, akkor viszont nem lehet. A május 9-ei első forduló után a másodikat 23-án kellene megtartani, utóbbi viszont pünkösd vasárnapja, így akkor sem lehet választást tartani.

Április 11. "alkalmas" a választás megtartására, ebben az esetben a második fordulót április 25-én lenne. Szóba jöhet április 25. is: ha akkor lenne az első forduló, a másodikat május 9-én meg lehetne tartani, mivel egyik nap sem ütközik az előírásokba.
Elvileg elképzelhető az is, hogy az államfő május 16-ára írja ki az első, és május 30-ára a második fordulót.

Sólyom László azonban a Heti Válasznak adott, csütörtökön megjelent interjújában azt mondta, a lehető legkorábbi időpontra fogja kiírni a választást, ez alapján pedig egyértelműnek látszik, hogy április 11-én tartják az első fordulót, 25-én pedig a másodikat. A köztársasági elnöknek ebben az esetben legkésőbb január 29-éig ki kell írnia a választást.

Az országgyűlési választás kétfordulós, a választópolgárok egyéni választókerületi jelöltekre és pártlistákra szavazhatnak. Az új Országgyűlésbe 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, a pártlistákra leadott szavazatok alapján pedig 152 területi listás mandátumot osztanak szét a pártok között, és további 58 mandátumot az országos (kompenzációs) listáról adnak ki.

A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap nulla óráig tart, amikor megkezdődik a kampánycsend, amely az urnák bezárásáig tart. A választások eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján nyilvánosságra hozza és a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tartózkodik, kérheti felvételét annak a településnek a névjegyzékébe, ahol a szavazás napján tartózkodik. Ezt az igazolást a választási csalások megakadályozása érdekében csak az első fordulót megelőzően lehet kiadni.

A korábbi országgyűlési választásokon már lehetőség volt arra, hogy a külföldön tartózkodó választópolgár is leadhassa szavazatát, de az ezt lehetővé tevő, 2005-ben hozott jogszabály eredetileg az év végén hatályát vesztette volna.

A rendelkezések hiányában a külföldön tartózkodó választópolgárok nem élhettek volna választójogukkal. Ezért az MSZP, a Fidesz és a KDNP olyan javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely még a határidő előtt hatályon kívül helyezi a 2005-ös jogszabályt, és ezzel a külképviseleti szavazás rendelkezéseit továbbra is hatályban tartja. Az Országgyűlés november 23-án elfogadta ezt a javaslatot, így érvényben maradnak a külképviseleti szavazás hatályai, szavazhatnának a külföldön tartózkodó állampolgárok a választáson.