Premierek a Nemzeti Színházban

Mint arról Gálos Orsolya, a teátrum sajtóreferense az MTI-t tájékoztatta, Móricz Zsigmond írói ereje, zsenije újra és újra "megkísérti" a Nemzeti színpadát. Most Bezerédi Zoltán rendezésében kerül színre az Úri muri, amelynek főbb szerepeiben László Zsoltot, Schell Juditot, Stohl Andrást, Kulka Jánost és Hollósi Frigyest láthatja a közönség. A bemutatót január 15-én tartják.

"Alighogy elkészült nagy drámai regényével, Móricz pár hét alatt ugyanazon a címen megírta a színpadi változatot a Vígszínháznak. A szerző megvetőleg vígjátéknak nevezi ezt a változatot, ráadásul a vígszínházi bemutatóra még a végkifejlet tragédiáját is átíratták vele, s Móricz csak halála évében, 1942-ben írta vissza az eredeti befejezést.

Máig kedvence a magyar színpadoknak az Úri muri, mégis érdemes színházilag újra fogalmazni, mert az eredeti szándék nem azonos a mindenki számára ismerős legendával. Erre tesz kísérletet a Nemzeti Színház vendégrendezőjeként Bezerédi Zoltán" - olvasható az összegzésben.

Január 16-án mutatják be a Gobbi Hilda Színpadon Törőcsik Marival az egyik szerepben Tábori György bohózatát, a Mein Kampfot, amelyet rendezőként Rába Roland jegyez. A történet egyszerű: egy könyvárus a főhőse, aki nem csak árulja a könyveket, hanem ír is egyet - vagy nem is ír, csak szórakoztatja ezzel a többieket, akikkel összehozta a sors a Merschmeyer asszony mészárszéke alatti férfiszállón? Érkezik egy fiatal vidéki fiú, felvételizni akar az akadémiára, hogy festőművész legyen, és érkeznek mások is: az Isten, a Lány, a Halál, a készülő könyv pedig egyre fontosabbá válik.

"A Mein Kampfot én teológiai farce-nak nevezem. Lényegében a szerelemről szól. Különböző síkokon. Az égi, az erotikus, a szexuális szerelemről. Ha az ember komolyan veszi a Szentírást - és én, ahogy öregszem, egyre inkább komolyan veszem -, akkor egészen világos, hogy mind a zsidó, mind a keresztény biblia azt tanítja, úgy szeressük ellenségünket, mint önmagunkat. A teológiai sík az, ahol a szélsőséges ellentétek a megbékélést, a szeretetet, a megbocsátást gyakorolják. A szenvedély mindig rejtélyes" - írta művéről Tábori György.

A Nemzeti Színház közlése szerint február elején az Ármány és szerelem "beköltözik" a Művészetek Palotájából a Nagyszínpadra. Ferdinánd és Lujza szerelmének története megközelíti és megidézi Rómeót és Júliát: cselszövés, szerelemféltés, pénzéhség, intrika, tiszta eszmék, tragikus félreértések, végzetes halál. Az előadás különösségét az adja, hogy a mű díszletét, terét, közegét a színpadon zenélő Óbudai Danubia Zenekar alkotja. Az Ármány és szerelem február 5-től látható a Nemzeti Színházban.