Az Országgyűlési Választások napjául a Költészet Napját választotta Sólyom László. Hogy akart-e utalni valamire a választás időzítésével, vagy csak az ország érdekeit tartotta szemelőtt, mikor meghozta döntését, nem tudhatjuk. Mindenesetre itt az idő, a nép nevében már József Attila is úgy vélekedett, hogy lehet más a világ.

„Az erőszak bűvöletében
mit bánja sok törvényhozó,
hogy mint pusztul el szép fajunk!”
…
„Ezer esztendő távolából,
hátán kis batyuval, kilábol
a népségből a nép fia.”
…
„Totyogjon, aki buksi medve
láncon - nekem ezt nem szabad!
Költő vagyok - szólj ügyészedre,
ki ne tépje a tollamat!”

Hazám (1937. máj.)

Ime, itt a költeményem.
Ez a második sora.
K betűkkel szól keményen
címe: "Költőnk és Kora".
Ugy szállong a semmi benne,
mintha valaminek lenne
a pora...


„Költönk és kora” (1937. aug. vége)

„El is keserült, meg is csappant
érdeke itt, az óhazán,
unta főzni a szagos szappant.
Csak most értem meg az apámat,
aki az ingó tengeren
nekivágott Amerikának.”

Csak most… (1937. jún.)

„S mert a nemzetekből a szellem
nem facsar nedves jajokat,
hát uj gyalázat egymás ellen
serkenti föl a fajokat.
Az elnyomás csapatban károg,
élő szívre mint dögre száll -
s a földgolyón nyomor szivárog,
mint hülyék orcáján a nyál.”



Ős patkány terjeszt kórt…(1937. jan.)

„Szállj költemény, szólj költemény
mindenkihez külön-külön,
hogy élünk ám és van remény, -
van idő, csipjük csak fülön.
Nyugtasd a gazdagok riadt
kis lelkét - lesz majd kegyelem.
Forrást kutat, nem vért itat
a szabadság s a szerelem.
Szólitsd, mint méla borjuszáj
a szorgalmas szegényeket -
rágd a szivükbe - nem muszáj
hősnek lenni, ha nem lehet.”

Szállj költemény… (1937. márc. eleje)