Hozzátették: amennyiben valóban a vulkáni hamu került a talaj közeli levegőbe, akkor az abban lévő gázok és nehézfémek károsíthatták a szabadban tartózkodók, különösen az asztmások, tüdőbetegek egészségét.

A Levegő Munkacsoport a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adataira hivatkozva közölte: a péntek éjszakai és szombat hajnali órákban, amikor Magyarország légterét elérte az izlandi tűzhányó hamufelhője, jelentősen megugrott a porszennyezettség a levegőben.

Példaként említették Szegedet, ahol a korábban tapasztalt napközbeni köbméterenkénti 10-30 közöttiről péntek éjfél körül 150 mikrogramm fölé emelkedett a levegőben a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10) koncentrációja. (A napi egészségügyi határérték 50 mikrogramm)
"Az egészségre különösen káros, egészen apró, 2,5 mikrométernél kisebb részecskék (PM2.5) koncentrációja pedig néhány óra alatt közel a tízszeresére nőtt az éjszakai órákban, és ötszörösen meghaladta az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértéket" - tették hozzá.

A Levegő Munkacsoport felhívta a figyelmet: a budapesti levegőben is néhány órán belül több mint az ötszörösére nőtt a légszennyező részecskék koncentrációja az éjszakai órákban, amikor jellemzően nincs gépjármű-forgalom, amely a fő felelőse a részecskeszennyezésnek városi környezetben.

Közölték: a hazai háttérszennyezést mérő, Budapesttől 70 kilométerre délkeletre fekvő K-pusztai mérőállomáson is a többszörösére nőtt a PM10-szennyezettség pénteken éjszaka, ezt követően pedig vasárnap hajnalban kiemelkedő csúcsot ért el. Nyíregyházán is a korábbinak 8-10-szeresére nőtt kora este a PM10-koncentráció néhány óra leforgása alatt. A szennyezés országszerte vasárnap napközben csökkent le.

"Mindebből az valószínűsíthető, hogy az izlandi vulkáni hamuból érkező szennyezettség érintette a magyar lakosságot" - írták, emlékeztetve rá: az Alpokat és Tátrát elhagyva, a Kárpát-medencében lebukik a magasból a levegő, és vele együtt a szennyezés is, ezt jól mutatják a levegőszennyezés-terjedési modellek is.

Felidézték, hogy még pénteken jelezték az Országos Környezet-egészségügyi Intézetnek annak a lehetőségét, hogy Magyarországon már alacsonyabban terjed a hamufelhő, és így esetlegesen szennyezést okozhat országszerte.

"Ha valóban a vulkáni hamu került a talaj közeli levegőbe, akkor az abban lévő gázok és nehézfémek károsíthatták a szabadban tartózkodók, különösen az asztmások, tüdőbetegek egészségét" - írták, hozzátéve, hogy a mérési adatok alapján "valószínűleg célszerű lett volna" tájékoztatni a lakosságot a péntek és szombat éjszaka várható kockázatokról. A szervezet azt javasolja, hogy amennyiben a közeljövőben újabb hamufelhő éri el az országot, "az érintett hatóságok tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket".

Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettes főorvosa az MTI megkeresésére pénteken azt mondta: Magyarországon nem jelent veszélyt az emberi szervezetre a hamufelhő, mivel a hamu a magasabb légrétegekben van, s várhatóan ott is marad. Kifejtette, hogy országunk feletti rétegekben a hamu már csak apróbb szemcsékben, úgynevezett aeroszol jellegű halmazállapotban jelenik meg, így közvetlen egészségkárosító hatással nem kell számolni.

A Levegő Munkacsoport vasárnapi közleményében kitért arra, hogy a vulkáni hamuban jellemzően kis részecskék vannak, ezért sajnálatos, hogy a budapesti Erzsébet téren éppen nem működött a PM2.5-mérés (mint írták, ez az egyetlen automatikus mérőállomás a fővárosban, ahol ilyen mérés folyik). Ezért szorgalmazzák, hogy az uniós előírásoknak megfelelően minél hamarabb épüljön ki a PM2.5 mérési rendszer, továbbá javasoljuk, hogy állítsanak fel olyan állomásokat is, amelyek az egészségre legnagyobb kockázatot jelentő PM1.0-et (azaz az egy mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket) mérik.