A HírExtra forrása szerint a tegnapi véres események, melyet a görög miniszterelnök George Papandreu „gyilkos tettnek” minősített akár növelheti is a parlamenti pártok közötti konszenzust, mivel azt kivétel nélkül mindenki elítélte. Az ellenzéki vezetők is pozitívan reagáltak arra a miniszterelnöki felhívásra, hogy segítsék elő a nemzeti egységet a válsághelyzetben.

A köztársasági elnök pedig összehívta a politikai pártok vezetőinek rendkívüli tanácskozását, a helyzet megvitatására, amin az ellenzék is részt fog venni. A tüntetések és megmozdulások szervezésében igen aktív KKE, vagyis a Görög Kommunista Párt elnöke egyelőre még nem adott választ a felhívásra, de nem is zárkózott el attól. Úgy tűnik a politikai pártok, ha másban nem is abban egyetértenek, hogy az erőszak további terjedését meg kell akadályozni, de tartós nemzeti egységre azért nem kell számítani.

Pártok harca

A görög parlamentben a kormányzó balközép Pán-hellén Szocialista Párttal (PASOK) szemben álló jobbközép Új Demokrácia (ND) mellett három radikális párt van jelen, melyek közül az egyik a KKE. A másik párt a Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA), míg a harmadik a radikális jobboldali Ortodox Népi Tömörülés (LAOS).

Forrásunk ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a LAOS a kommunistákat vádolja lázítással, amire a KKE vezetője egyből szélsőjobboldali provokációval válaszolt, hozzátéve, hogy ennek következménye volt az erőszak. A SYRIZA álláspontja még nem világos, egyelőre hallgatnak az ügyben.

A másik fontos tényezőt a helyzetben a szakszervezetek jelentik, akikre a kommunisták komoly befolyással bírnak. Persze a kormányzópártnak is vannak bizonyos szakszervezeti leágazásai – mondta forrásunk. A szakszervezetek sem teljes egészében a pártérdekeknek megfelelően működnek, hiszen érdekeltek abban, hogy a tagságukat megtartsák, ezért is szegülnek szembe a megszorító intézkedésekkel. Mindenesetre az erőszak alkalmazását minden szakszervezet egyöntetűen elítélte és önmérsékletre szólították fel az utcán lévő tüntetőket, ám egyértelműen tiltakozások folytatását tervezik.

Bal vagy jobb?

Bár mind a pártok, mind a szakszervezetek elítélték az erőszakot, az mégis bekövetkezett. Ennek oka, hogy Görögországban jól láthatóan jelen van egy csoport, mely például 2008 szeptemberében is randalírozott Athén belvárosában. Ennek a háttere azonban nem teljesen világos, ezek az általában álarcos fiatalok a békés tüntetésekre rátapadva követik el a különböző erőszakos cselekményeket.

A baloldal általában fasiszta provokátorként emlegeti ezeket a személyeket, amire vannak bizonyos jelek is – például felismerték bizonyos szélsőjobboldali szervezetek aktivistáit. De jelentős anarchista mozgalom is jelen van Görögországban, akik nagyon fiatalok, olykor tizenévesek és hajlamosak az erőszakra.

Tulajdonképpen ez egy több évtizedes vita, hogy ki áll a „provokációk” hátterében. A KKE szerint ez a kormányzat érdeke, hiszen ezzel hiteltelenné válnak a tiltakozó akciók. Mások szerint, viszont a baloldali anarchisták minden körülmény között megpróbálnak káoszt kelteni. Vannak Görögországban rendkívül kicsi szélsőjobboldali, nacionalista erők – ezek többek között az egykori katonai juntához köthetők, illetve még attól jobbra lévő csoportosulások - akiket szintén összefüggésbe szoktak hozni az erőszakos cselekményekkel.

Na de mit gondol az utca embere?

A görög társadalom eléggé nehezen érti meg és veszi tudomásul a megszorító intézkedések tényét hangzik a külföldi kritika. A görög mérvadó sajtóorgánumok azonban egybehangzóan állítják, hogy a megszorítások elkerülhetetlenek, de a társadalom részéről jövő igényt is megfogalmazzák, a felelősök megnevezésére. De Németországgal kapcsolatban is komoly kritikákat fogalmaznak meg a mentőcsomag késlekedésével kapcsolatban.

A társadalmat az egész helyzet sokkszerűen érte, ezért tényleg van egyfajta értetlenség a közvélemény részéről. A görögök megszokták azt a helyzetet, amiben eddig voltak. Görögország is egy erősen klientúra alapú társadalom, ahol a pártok az elmúlt 30 évben arra törekedtek, hogy megvegyék a választókat, különböző kedvezményekkel, amit a költségvetés már nem bírt tovább. Ezek a viták pedig meglehetősen hasonlóak ahhoz, amik nálunk folynak, csak éppen nagyobb léptékűek.

Nagy a baj Hellászban

A mostani görög válság sok tekintetben hasonlít más európai parlamentáris demokráciák politikai-gazdasági válságaihoz. Egyfelől a helyzet köthető a gazdasági válsághoz, illetve, hogy a pártok politikáját az jellemzi az elmúlt évtizedekben, hogy megveszik a szavazókat. Ez pedig más dél-európai országokra is jellemző, de talán még olyan messzire sem kell menni…..

Emellett a görög közalkalmazottak olyan kedvezményekben részesülnek, amiben más országokban nem. Groteszk dolgok is kiderültek, mint például az a pótlék, ami a munkahelyre való pontos beérkezést díjazta. A fő probléma, hogy Görögországban körülbelül egymillió közalkalmazott van, akik az államból élnek, míg például a görög lapok kommentárjai szerint a hatszor nagyobb népességű Franciaországban 400 ezer közalkalmazott van. Ezen belül pedig igen rossz az elosztás, hiszen nagyszámú az olyan görög közalkalmazottak száma, akik valamilyen rokoni, vagy más kapcsolat révén vannak a szférában. Félő, hogy egy tömeges leépítés esetén nem ezeket az embereket távolítanák el.

Jelenleg némileg megerősödni látszik az EU- és az euró-ellenesség Görögországban. Ez azonban koránt sem új keletű dolog, hiszen a görögök 1981 óta tagjai az Európai Uniónak. Az EU csatlakozást megelőzően például a ma kormányzó PASOK is erősen euro-szkeptikus volt. Görögország felvétele ezért elég erőteljesen politikai-stratégiai döntés volt.