Tudomány
A szent horogkereszt?
A horogkereszt, más néven a szvasztika majdnem egy idős az emberi civilizációval: az egyik legősibb jelkép mégis negatív értelmet kapott. Dr. Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét kérdeztük.
Egy jellegzetes bajuszka. Egy karlendítés. Egy jelkép. Százezrek üdvrivalgása, milliók szenvedése. Fegyverropogás. Valóban ez lenne az emberiség legősibb szimbólumának a modernkori értelmezése, vagy még mindig léteznek olyan kultúrák, vallások, ahol szakrális jelentést tulajdonítanak a szvasztikának, közismertebb nevén a horogkeresztnek?
A jelentése
A szvasztika szerencséset, jelet, vagy kedvező dolgot jelent ószankszkrit nyelven: a szvaszti pontos jelentése jólét, míg a ka-rag egy kicsinyítő képző. Könnyen összeáll a kép: egy jóléthez köthető kicsi dolog a jelentése.
A dicsőbb múlt
Indiában a szerencse és az örök körforgás jelképe a horogkereszt, míg Kínában immáron közel négy-négyezer ötszáz esztendeje a hallhatatlanságot hívatott szimbolizálni. A korai keresztény kultúra, az iszlám és zsidó vallás, mi több, az aztékok és a maják is ismerték.
Nyugat-Európában illetve az Egyesült Államokban a XX. század elején is a leghatalmasabb tudás szimbólumaként használták, ezt jelzi az a meglehetősen furcsa tény is, hogy a Coca Cola cég horogkereszttel reklámozta az italát.
A kevésbé dicső múlt
Az idézett jogszabály (2) bekezdése szerint „nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.”
Hitler írja a Mein Kampfban
„Magam hosszú kísérletezés után leszögeztem a végleges alakot: egy vörös alapú zászlót, benne fehér kör alakú mezővel, a közepén fekete horogkereszttel. Hosszas tanulmányozás után megtaláltam a helyes arányt is a zászló, a korong, valamint a horogkereszt alakja, vastagsága és nagysága között. Emellett maradtunk.”
Léteznek tehát olyan kultúrák, ahol még mindig szent szimbólumnak számít a jelkép, azonban számtalan embernek a halál jelképe a horogkereszt. Dr. Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét kérdeztük a szvasztikáról.
Az Önök kultúrájában ismert-e a horogkereszt?
Nem, a szvasztika a zsidó vallásban, a zsidó nép története során jelképként nem szerepelt.
Mi a véleményük arról, hogy számos kultúrában ismert, és még mindig használt ez a jelkép?
Egyes ázsiai vallások ősi szimbolikájához tartozik a szvasztika – ha nem is azonos formában, mert az ágai ellenkező irányba mutatnak, de azt nem mocskolta be több millió ember meggyilkolásának a szégyene, így ha azokban az országokban használják vallási és nem politikai szimbólumként, ezt el kell fogadni.
Mi a véleményük arról, hogy még mindig használják ezt a szimbólumot, a maga negatív jelentésében?
A nácik által szimbólumként használt horogkereszt formájában is elszakadt az ázsiai, ősi, vallási jelentésétől, és egy olyan mozgalom, majd egy olyan gyilkos gépezet jelképévé vált, amely a zsidó-keresztény kultúrkörben élő népek többségénél negatív jelentést kapott. A horogkeresztet használók egyértelműen jogfolytonosságot, és ideológiai közösséget vállalnak a náci rémuralommal, a tömeggyilkosságokkal, azokkal az emberekkel, akik milliók, és milliók haláláért felelősek, akik nagyüzemi módszerekkel gyilkoltak meg több mint 6.000.000 európai zsidót, céljuk a zsidóság teljes kiirtása volt.
Örökre negatív jelentést kapott ez a szimbólum, vagy egyszer lemossa magáról a hihetetlenül negatív jelentést?
Nem lehet a jövőbe látni, de nem valószínű, hogy emberi léptékkel mérhető időn belül megszűnik a horogkereszt negatív jelentése, azok a mérhetetlen bűnök, melyeket ennek a szimbólumnak a jegyében megvalósítottak, még évszázadokig, vagy évezredekig megmaradnak az emberiség kollektív emlékezetében. Sajnálatos dolog, hogy ez megtörténhetett a XX. század első felében.
De mi a helyzet azokkal a külföldi állampolgárokkal, akik szigorúan vallási okokból viselik magukon a horogkeresztet? A jogi szakember, Dr. Harmath Kadosa véleménye szerint a fent említett külföldi állampolgár is pénzbüntetéssel sújtható, jobb esetben pedig megúszhatja a dolgot egy figyelmeztetéssel.
Igaz, hogy a külföldi állampolgár tisztában lehet a szvasztika negatív tartalmával is, de nézzünk szét: hány hívő keresztényre – vagy egyáltalán nem hívő emberre – van tetoválva a mi kultúrkörünkben igen elfogadott kereszt? Még abban az esetben is, ha egy roppant kegyetlen kínzóeszköznek számított az ókorban. A kérdés igen kényes, megoldás pedig nincsen: a világ egyik felének a pusztítás jele, míg a másik még mindig szent szimbólumként tekint a horogkeresztre.