Az ügyvezető tájékoztatása szerint a mostani negyedévben az enyhén növekvő gázár és a devizaárfolyam változása a végfelhasználói árak emelkedését eredményezné. A végfelhasználói ár egyik eleme, azaz a gáz mint termék árának változása a rendszerhasználati díjakkal együtt mintegy 4,5 százalékos áremelést indokolna, a forint gyengülése pedig további 10 százalékponttal járulna hozzá az emeléshez.

Góczi István úgy véli, ha a jelenleg is alkalmazott szabályozási rendszert megváltoztatnák, akkor annak haszna akár az árak csökkenéséhez is vezetne. Az ügyvezető szerint a rendszerhasználati díjak felülvizsgálata, az olcsóbb gázforrásoknak a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók mennyiségébe történő "bekeverése", és egy új árfolyam biztosítási rendszer bevezetése hozzájárulhatna az árak csökkenéséhez.

A gázév július elsején kezdődik, és a következő év június 30-ig tart. A parlament a napokban fogadta el azt a törvénymódosítást, ami szerint a lakosságot és kis fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatói körben befagyasztják a jelenleg érvényes árakat, és a maximális ár meghatározása az energiaügyekért felelős miniszter hatáskörébe kerül, azaz hatósági ár lesz.

Góczi István szerint a hatósági ár bevezetésével az egyetemes szolgáltató árképzésének felülvizsgálata és ellenőrzésének átalakítása szükséges. Az ügyvezető emlékeztetett arra: a földgáz végfelhasználói árában a gáz vételára, a rendszerhasználati díjak és a devizaárfolyam a meghatározók.

Míg az EMFESZ a legolcsóbb gázárat érvényesíti a lakossági eladásaiban, addig az egyetemes szolgáltatók a korábban drágábban vásárolt és tárolókba betárolt földgáz árát veszik alapul a végfelhasználói ár számításánál.