Szirtes Tamás színidirektor állt elő azzal az ötlettel, hogy a Fókusz műsorvezetője megfelelne a Madách Színház egyik nagysikerű Webber-musicaljének egyik táncos-énekes szerepére. Gönczi Gábor sokáig azt hitte, a Kész átverés áldozata lett megint, ám amikor nem jött senki a pezsgővel, hanem őt hívták be próbát énekelni, végre elhitte, hogy csakugyan színpadra állhat, méghozzá mindjárt egy Elvis Presley-re hajazó Fáraó szívdöglesztő figurájában.

Ritkán látni televíziós műsorvezetőt színházi öltözőben úgy, hogy közben csillogó, flitteres, egyiptomi jelekkel tarkított kosztümöt visel, ráadásként kifestik a szemét, és Elvis-parókát húznak a fejére. Az RTL Klub Fókusz című műsorának egyik vezetője, Gönczi Gábor azonban így járt, méghozzá Szirtes Tamásnak köszönhetően. A Madách Színház direktora ugyanis felhívta telefonon Gábort, hogy szeretné, ha próbát énekelne Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaljének Fáraó szerepében.

Mi volt az első reakciód a megkeresésre? Ujjongtál vagy kétségbeestél?

Nagyon abszurd volt első hallásra, hogy én tévés műsorvezető létemre bekerüljek egy színházi előadásba, még ha tudták is rólam, hogy a Smile nevű zenekarommal évek óta zenés-táncos bulikon lépek fel, énekesként. Egészen biztos voltam benne, hogy ismét a Kész átverés stábja tréfál meg, és még akkor is ezt hittem, mikor bent a színházban Szirtes Tamás és Kocsák Tibor zenei vezető próbát énekeltetett illetve táncoltatott velem.

Épp ezért a felkérés kapcsán meg sem ijedtem, nem éltem bele magamat, nem is nagyon izgultam, bár komolyan vettem a feladatot és mindent megcsináltam tehetségem szerint, amit kértek tőlem. Akkor kezdtem el „gyanakodni”, hogy mégis igaz lehet a dolog, amikor már megbeszéltük, hogy fogok beállni a szerepbe, mikor vesznek rajtam méretet a kosztümhöz, majd elbúcsúztunk, és még mindig nem hozta elő senki a szokásos pezsgőt, hogy hátbaverve gratuláljon újabb sikeres csőbehúzásomhoz! Hazafelé elgondolkoztam ugyan azon, hogy fog ez beleférni a fókuszos életembe, de aztán már óvatosan elkezdtem örülni…

Miért rád esett Szirtes Tamás választása?

Azt tőle kellene megkérdezni, hiszen személyesen mostanáig nem is ismertük egymást. Valószínűleg hallott az én Smile-os múltamról, és mert ez a Fáraó egy 30 perces, nyitott szerep, amiben már többen megfordultak – Gesztesi Károly is -, könnyű odaadni olyasvalakinek, akinek van némi színpadi rutinja, és még énekelni is tud.

Feleséged hogyan fogadta új oldaladat?

Őt nem engedtem be próbát nézni, kizárólag az első előadásom estéjére „kapott meghívót”, akárcsak Smile-os zenésztársaim, akik teljes létszámban néztek meg, és állításuk szerint nagyon-nagyon tetszettem nekik, akárcsak a feleségemnek! Tévés kollégáim közül is jelezték, hogy valamelyik fellépésemre eljönnek, egymás között már el is osztották az időpontokat, így szép lassan mindenki meg tud majd nézni Fáraóként a szerkesztőségből.

A tévés főnökeid mit szóltak?

Támogatták az ötletet, a szereplésemet, gratuláltak a lehetőséghez. Valószínűleg nem adták volna áldásukat, ha nem a Madách Színházról és nem egy világsikerű musical emblematikus szerepéről lett volna szó, de mert mindkettő a magasszintű szórakoztatás garanciája, így csupán annyit kértek, úgy alakítsam a próbákat és az előadásokat, hogy mindezek ne akadályozzanak az RTL Klubos munkáimban. Két heted volt mindössze, hogy megtanuld a dalokat és a hozzájuk tartozó koreográfiát: nehézségüket tekintve mennyire fektettek téged két vállra?

Rögtön azzal kezdtem, hogy két fáraó-szereposztásban is (Gáspár Lacival illetve Posta Victorral) megnéztem felvételről az előadást, és akkor még úgy véltem, roppant egyszerű a feladat, nem lesz ezzel gondom. Aztán a próbák során kiderült, hogy rengeteg munkát kell beletenni ahhoz, hogy tökéletes minőséget tudjak produkálni! Lentről, a nézőtérről nézve egyszerűnek tűnhet a dolog, de ez csak azért van így, mert két héten át napi négy órában tettem ezért. Az ötödik előadásnál szerintem már nagyon-nagyon jól menne, csak az a baj, hogy én csupán – egyelőre – négy előadásra szerződtem le, amiből az elsőn már túl is vagyok.

Óriási sikert aratva túlvagy az első fellépéseden, amit még követ három, és ha mindkét oldalon zökkenőmentesen működik a dolog, tudomásom szerint továbbra is számít rád a színház. Ahhoz mit szólsz, hogy feketével húzzák ki a szemedet, hogy csilivili aranyruhát adnak rád, és hogy összességében úgy nézel ki fekete tincses parókáddal, akár a fiatal Elvis Presley fénykorában?

Nem először kerülök ilyen extrém helyzetbe. Amikor a Szombat esti láz táncversenyének első világítópróbára sétáltam be a talpig flitteres szamba kosztümömben, akkor elgondolkoztam azon, vajon mit keresek én ott? Ennél is extrémebb volt a Kalandra fal! műsora, ahol testhez simuló, ezüst latexcuccban kellett többször is a medencébe esnem: akkor szintén azon járt az agyam, miért vagyok ott? Ez a kérdés a Fáraó figurával kapcsolatosan is felmerült bennem… De végülis sikeresen szerepeltem, így ezt is előadói pályafutásom egyik megtisztelő állomásaként tartom majd számon.