Magyarország gyenge minősítést kapott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megvesztegetés elleni egyezményének végrehajtását vizsgáló jelentés készítőitől - olvasható a Transparency International közleményében, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez.

Az OECD megvesztegetés elleni egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azzal a céllal, hogy fellépjenek a hivatalos személyek megvesztegetése ellen. Magyarországon az egyezmény 2000. május 31-től hatályos. A Transparency International közleménye szerint noha a hazai jogi szabályozás sok tekintetben megfelelő, a jelentés elmarasztalta Magyarországot a nemzeti hatóságok közötti koordináció, a szakemberképzés, valamint a megvesztegetési ügyekhez kapcsolódó tájékoztatás hiányosságai miatt. A dokumentum alapján az egyezmény eredményes végrehajtását akadályozza a közérdekű bejelentők elégtelen védelme is.

Konkrétumok

A Magyarországot érintő esetek közül a jelentés kitér a Gripen-botrányra, a Magyar Telekom montenegrói és macedóniai szerződéseire, illetve foglalkozik a Strabag korrupciógyanús ügyével is - ismerteti a közlemény, hozzátéve, hogy a jelentés megemlíti a Mol tisztázatlan szerepét a horvát Podravka privatizációjában, a Siemens és az Alstom korrupciógyanús ügyeit, valamint kitér a sávolyi Moto GP-pálya építése kapcsán elért "civil sikerekre".

Alexa Noémi, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója a közleményben hangsúlyozza: Magyarország az egyezmény aláírásával vállalta, mindent megtesz annak érdekében, hogy feltárja és szankcionálja a külföldi befektetők vesztegetésit, de "az említett ügyek egyikében sem született megnyugtató, jogerős bírósági ítélet". A Transparency International 36 országra kiterjedő vizsgálata szerint a csatlakozó államok kevesebb mint fele teljesíti az egyezmény szabta követelményeket.