A Forma Urbis Romae, vagy más néven a Severusok márvány térképe Róma városának hatalmas térképe volt, melyet Septimus Severus császár parancsára készítettek Kr.u. 203 és 211 között. A 18 méter széles és 13 méter magas térképet, amelyet 150 márványlapba véstek, eredetileg a város szívében álló Templum Pacis, azaz a Béke Temploma falára rögzítették - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között.

Az 1:240-es léptékű térkép elég részletes volt ahhoz, hogy megjelöljenek rajta a II. századi Róma szívében álló majd minden templomot, fürdőt, lépcsőt, valamint insulát (különálló házat, vagy házcsoportot). A IV. században a márványtérkép egy részét letörték a falról.

A márványt építkezéseken használták fel: beépítve a falakba, vagy porítva a cementbe keverték. Ami megmaradt, felismerhetetlen töredékek százaira tört. A köveket a reneszánsz idején fedezték fel újra, a korabeli tudósok 250 töredéket azonosítottak, meglelték a Colosseumot és a Circus Maximust, majd megpróbálták rekonstruálni a térképet, ám mindegyik kísérlet kudarcba fulladt.
Jelenleg 1186 töredék ismert, amelyeket Capitoliumi Múzeumok egyikében, a Palazzo dei Conservatori épületében őrzik. A darabkák az eredeti térkép felületének csupán 10-15 százalékát teszik ki.

"Ez egyedülálló alkalom, hogy feltárjuk a Forum Pacist (A Béke Terét), ahol a templomfalon egykoron el volt helyezve a térkép" - nyilatkozta Rosella Rea, a Colosseum igazgatója.
Rosella Rea és kollégái abból indulnak ki, hogy a térkép némely töredéke még mindig a föld alatt rejtőzködhet, s ezek a metróépítés során a felszínre kerülnek.

Az olasz szakemberek más kincsek előkerülésében is reménykednek. Ez a terület Rosella Rea szerint az összes császárkori fórum között a legérdekesebb volt. A közepén a Béke Temploma állt, amely Kr.u. 75-ben készült el: itt őrizték egyebek között a zsidók jeruzsálemi templomának aranykincseit.

A jeruzsálemi szentélyből zsákmányolt arany és ezüst kegytárgyak tonnáit diadalmenetben vitték végig Róma utcáin, s a jelenetet megörökítették Vespasianus fiának, Titus diadalívének két domborművén.

A régészek reményei szerint a Forum Pacis egyéb építményei is napvilágra kerülnek: a közelben egy csodaszép kert volt, valamint egy nagy könyvtár helyezkedett el, s itt állt az a csarnok is, amelyben Nero Aranypalotáját korábban díszítő szobrok sorakoztak.

"A közelmúltban megtaláltuk némely szobor talapzatát, amelyekbe belevésték a műalkotásokat készítők neveit. Megtalálhatunk olyan tárgyakat is, amelyek a könyvtárhoz köthetők, így bronz- vagy elefántcsont szobrocskákat, amelyek a szerzőket ábrázolják és a könyvtár egyes részlegeit jelölték meg" - fogalmazott Rosella Rea.