Augusztus 20-án Szent István királyunkat ünnepeljük. A jeles eseményről Agócs Gergely néprajzkutatót, a Hagyományok Házának tudományos munkatársát kérdeztük.
2010. augusztus 20. péntek 07:45 - Fontos Erzsébet
Augusztus huszadika a második világháború előtt elsősorban Szent István ünnepe volt, majd a kommunizmus idejében az Új Kenyér Ünnepe. Ön szerint 2010. augusztus 20. minek a jeles napja?
Az Új Kenyér Ünnepe, mint szocialista találmány
Általánosan elfogadott vélemény, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet minta alapján, mesterségesen “kreálták”.
www.urbanlegends.hu
Jelenleg államalapító Szent István királyunkat ünnepeljük. A két világháború között felértékelődött a trianoni trauma feldolgozása, ezért különös jelentőséggel bírt a Szent István-kultusz. Csupán monda, hogy államalapító királyunkat Kr.u. 1000-ben ezen a napon megkoronázták. Szent István napja és kultusza ugyanakkor szervesen illeszkedik az egyházi ünnepek sorába. A szocializmus idején a Szent-Korona egybetartozásának szimbóluma kényelmetlenné vált a pártállam vezetői számára, ezért megalkották az új kenyér ünnepét.
A korábbi évszázadokból a magyar néphagyományban nem találunk feljegyzést az új kenyér kultuszára. Ez egy politikailag manipulált történet. A búza jó tárolhatósága miatt az év bármely időszakában rendelkezésre állt, ezért nem volt különleges jelentősége az új búza lisztjének.
Milyen szimbólumok jellemzik ezt az ünnepet?
A Szent Koronát, és az ehhez kapcsolódó kultuszt előszeretettel használják. A Szent Jobb és a hozzá kötődő körmenet keresztény gyökereink hangsúlyozásával ismét előtérbe került. Az államiság egyéb szimbólumai, a címertől a nemzeti lobogóig bezárólag pedig hagyományosan előkerülnek, talán még a Kádár korszakban kialakított „alkotmány ünnepének” folyományaként is. Az új, többpólusú politikai palettán egyes pártoknál fontos a nemzeti szimbólumok használata, más politikai csoportosulásoknál viszont egyáltalán nem. Egyes országokban ezek a jelképek pártok és ideológiák fölött álló, mindenki által egyaránt tisztelt, illetve használt attribútumai a társadalmi-politikai kommunikációnak.
Talán ez az egyetlen ünnepünk, ami pozitív, békés üzenetet hordoz, nem kapcsolódik hozzá semmilyen forradalom, vagy levert szabadságharc. Ön szerint előbb-utóbb a politika ezt az ünnepet is bekebelezi? Vagy ez már megtörtént?
Augusztus 20. a legsemlegesebb ünnepünk. Az ehhez fűződő politikai események elég rég történtek, így ideológiai szempontból nem kötődünk hozzájuk. A hatalom képviselői időről-időre megragadják a szereplés lehetőségét, hogy politikai, ideológiai mondanivalóval töltsék meg az ünnepet. Ugyanakkor, ezt a társadalom nem tartja fontosnak. A magyarok számára ez egy nagy banzáj, amikor visszatérnek a szabadságokból és újból találkoznak a kollégákkal, a gyerekek pedig az osztálytársaikkal. Valójában ez a nemzeti örömnap a nyár végét szimbolizálja. Ezért semmilyen különösebb üzenetet nem hordoz.
Az idei évben milyen aktuális jelentése van az ünnepnek? Például a kormánypártok azt mondják, hogy augusztus 20. a nemzeti összetartozás napja.
Az ünnepek aktuális üzenetét mindig az ünnepek megtartói fogalmazzák meg. A jelenlegi kormány részéről nemes törekvés, hogy a nemzeti összetartozást próbálja hangsúlyozni. Más szellemi síkokon is örvendetes lenne ez a felfogásmód.
