A két miniszter közös sajtótájékoztatóján Martonyi János közölte: Magyarország regionális politikája részeként, EU-tagállamként és az unió jövendő soros elnökeként is fontosnak tartja, hogy Moldova "külső befolyásoktól mentes, független, szuverén ország" legyen.

Moldova és Magyarország kapcsolata hagyományosan nagyon jó, minden területen problémamentes az együttműködés - közölte a magyar tárcavezető, aki szerint a jövőben tovább erősítik a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait.

Magyarország és Európa egyik legszegényebb államának közeledését Rácz Andással, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos munkatársával elemeztük.

Miről folytatott tárgyalásokat a két ország külügyminisztere?

A magyar keleti külpolitikának Moldova deklaráltan az egyik prioritásországa. Az utóbbi években meglehetősen aktív külpolitikát folytattunk az országgal. A 2011 első félévében esedékes európai uniós magyar elnöklés viszonylatában bőven van miről beszélnie a moldáv külügyminiszternek, aki a tavalyi választások után felállt demokratikus kormány külügyi illetékeseként sokkal demokratikusabb értékrendet követ, mint az előző évek kommunista moldáv kormánya.

Nagyon komolyan veszik, hogy országuk gyors ütemben közeledjen az EU felé. Egyelőre nem a tagság az elsődleges céljuk, hanem először például a vízumkönnyítés. Ebben nagyon erősen számítanak Magyarország támogatására, ez minden bizonnyal fel is fog vetődni a ránk eső EU elnökségi periódusban.

Magyarországnak milyen érdeke fűződik a moldovai kapcsolatok erősítéséhez?

Alapvető érdek, hogy az Unió keleti szomszédai az európai értékek felé mozduljanak el, azaz demokrácia és piacgazdaság épüljön ki. A magyar-moldáv együttműködés már a szovjet időszakban elkezdődött. A regionális érdek mellett ott van országunk EU-s érdeke, mert a Moldovával kapcsolatban elért esetleges külpolitikai sikerek országunk presztizsét is emelik uniós szinten.

Moldovával folytatott külpolitikánknak lehet-e közvetett hatása Romániával való viszonyunkra, gondolunk itt az erdélyi magyar kisebbségre és törekvéseikre? Mint ismeretes, Moldova Románia testvérországának tekinthető, és Románia is jelentősen megkönnyítette, hogy keleti szomszédai román állampolgársághoz jussanak.

A külpolitika soktényezős játszma és sok esetben nem lehet ennyire direkt összefüggéseket kimutatni. A magyar-román viszonyt illetően Moldovával folytatott külpolitikánk ott csapódik le, hogy a magyar kormány most vezeti be a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ezzel kapcsolatban a szlovák kifakadásokat ismerjük, Románia viszont meglehetősen csendesen reagál, nem tiltakoznak. Azért nem teszik, mert Románia lényegében ugyanezt csinálja Moldova irányába.

Ezt a szempontot figyelembe véve érdekközösség van Budapest és Bukarest között, hiszen mindkét ország törekszik rá, hogy megkönnyítse határon túli kisebbségei számára - román felfogás szerint ugyanis a moldovaiak többsége lényegében román - az állampolgársághoz jutást.

Gesztusértékű  lenne Moldova irányába folytatott külpolitikánk?

Azt tisztán kell látni, hogy Romániához képest Magyarország nem jelentős játékos Moldovában, hiszen Romániát nagyon komoly, évszázados kulturális és gazdasági kapcsolatok fűzik az országhoz. Romániát érdemben nem zavarja a magyar külpolitika moldovai aktivitása. Néhány évvel korábban ez még nem volt ennyire egyértelmű, hiszen volt egy időszak, amikor az EU moldovai különmegbízottja és az EU határőrizeti misszió parancsnoka egyaránt magyar volt, az előző moldáv elnök mellett is dolgozott tanácsadóként egy magyar diplomata és a moldáv parlament mellett is volt magyar összekötő. Nem hivatalos fórumokon Románia ezzel kapcsolatban többször hangot adott nemtetszésének, némiképp túlzottnak érezve a magyar jelenlétet.

Mostanra viszont a határőrizeti misszió parancsnokának megbízatása lejárt, helyére egy német szakember került, és jövő év februárjában véget ér az uniós különmegbízott mandátuma is. Emellett Moldovában tavaly kormányváltás is történt, az orszgnak új elnöke van, és a mostani vezetés lényegesen Nyugat-orientáltabb és ezzel összefüggésben románbarátabb külpolitikát folytat elődeinél. A moldáv külpolitikai nyugatos irányultságának támogatásában pedig véleményem szerint érdekközösség áll fenn Budapest és Bukarest között. A magyar-román viszonyból tehát ez az eddig sem komoly, de azért érzékelhető feszültségforrás eltűnőben van.

Mennyire tekinthető stabilnak Moldova belpolitikai helyzete? Időről időre felröppennek Transznyisztria és Gagauzia függetlenedési törekvéseivel kapcsolatos hírek.

Gagauzia biztosan nem akar függetlenedni. Amikor a kilencvenes évek legelején kivívták autonómiájukat, akkor a gagauz tárgyalási stratégia része volt, hogy ők deklaráltan nem függetlenséget akartak, mert az erőszakos moldáv választ váltott volna ki, hanem csak autonómiát követeltek.Ezt a moldovai központi kormány boldogan elfogadta, hiszen ekkor már küszöbön állt a polgárháború a szakadár Transznyisztriával.

A transznyisztriai helyzet más típusú problémát jelent. A szakadár „köztársaság” léte - kétségtelen belpolitikai hatásai mellett – alapvetően inkább a moldáv külpolitikához, ezen belül is a moldáv-orosz viszonyhoz kapcsolódik. A szakadár „köztársaság” különállását ugyanis Oroszország folyamatos politikai és gazdasági támogatása teszi lehetővé, és ez a közeli jövőben várhatóan nem is fog változni. Moldova túlságosan függ Oroszországtól ahhoz, hogy a helyzetben önerejéből változást tudjon elérni.

Az ország belpolitikáját tekintve a tavalyi választások óta alkotmányos patthelyzet van. Tavaly az ország nem tudott új elnököt választani, szerepét az ügyvezető elnök vette át. Most szeptember ötödikén lesz egy népszavazás az alkotmány módosításáról, ennek az eredményén nagyon sok múlik, többek között az, hogy a mostani nyugatbarát koalíció megtartja és megerősíti-e hatalmát, vagy sem. Stabilnak tehát egyelőre nem nevezhetjük a helyzetet, többek között azért sem, mert a gazdasági válság is nagyon erősen érintette az országot.

Gazdaságilag erősödhetnek kapcsolataink Moldáviával az elmúlt napok külügyminiszteri találkozója után?

Gazdasági kapcsolataink csekélyek az országgal, a tavalyi évben – részben a válság hatásai miatt is – az exportunk alig haladta meg a hatvan millió dollárt. Ez persze még így is komoly külkereskedelmi többletet jelent, hiszen a moldovai import értéke nem érte el az ötmillió dollárt sem.

Látható tehát, hogy a kétoldalú kereskedelem nagyságrendjét tekintve Moldova nem kiemelkedő kereskedelmi partnerünk, sőt. A mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban egyébként lenne további potenciál, előbbiben technikai segítséget is nyújtunk, például a moldáv földkataszter-rendszer kialakításában magyar szakemberek is segédkeztek Igazán élénk kereskedelmi kapcsolataink azonban nincsenek.

A közeljövőben a gazdasági kapcsolatok érdemi fejlődésére nem számíthatunk, annak ellenére sem, hogy idén februárban aláírtunk Moldovával az új gadasági együttműködési megállapodást. Jelenleg ugyanis mindkét ország erőforrás-hiánnyal küszködik