Egymilliárdot kapnak idén az egyházi iskolák?

Az államtitkár megjegyezte: a zárszámadási törvényjavaslat ide vonatkozó számadatai az egyházi szakértők és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőinek szakmai egyeztetése alapján jöttek létre. Ennek eredményeként idén a 2009-re vonatkozó egyházi közoktatási kiegészítő normatíva 757 millió forint lesz, illetve 1 milliárd 17 millió forintot kapnak az egyházak szociális intézményeik kiegészítő normatívájaként.

Szászfalvi László kiemelte: a közoktatási rendszer "stabil, kiszámítható állami finanszírozásra" való átállításáig is a kormány az állami és önkormányzati intézményekkel egyenrangúan támogatja majd az egyházi közoktatási intézményeket, s ez már a jövő évi költségvetésben megmutatkozik.

A kormányzat egy bizonyos ütemezési terv szerint az állami finanszírozást szeretné bevezetni a közoktatási rendszerben, "és ez nyilván érinti majd az egyházi fenntartású oktatási intézményeket is". A részleteket azonban még az egyházi szakértőkkel egyeztetni kell - jegyezte meg.

Az egyházügyi államtitkár megemlítette: a szeptember-október folyamán összehívandó vatikáni-magyar vegyes bizottságnak az egyik legfontosabb témája az egyházak, illetve az egyházi intézmények finanszírozása lesz, ezeket a kérdéseket részletesen elemzik majd. "Reménység szerint konszenzusra tudunk jutni egymással" - tette hozzá.

A vegyes bizottság témája lesz továbbá, hogy "közösen vonjuk le a konzekvenciákat" a vatikáni szerződés megkötése, 1997 utáni évek tapasztalatai alapján. Végig kell gondolni, hogy miként érvényesült a vatikáni szerződés az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása alatt - mondta.
Szászfalvi László közölte: a vatikáni-magyar vegyes bizottság ülésein hangsúlyos lesz az 1990-ben meghozott lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatának kérdése is, mert "nyilván érinti a vatikáni szerződés az egyházi törvény felülvizsgálatát".

Ehhez kapcsolódóan elmondta: nagyon sok minden idejétmúlt az 1990-ben hozott törvényben. A legfontosabb feladat az, hogy "le kell zárni a lehetőséget az úgynevezett bizniszegyházak előtt, amelyeket nem a hitéleti tevékenységre hoztak létre, hanem spekulációs céllal arra, hogy miként használják ki a kiskapukat, és hogyan éljenek vissza a törvény adta lehetőségekkel".

Magyarországon "példátlanul alacsony számhoz", száz főhöz kötik az egyház megalapításának kritériumát, ugyanez a szám például Ausztriában 10 ezer fő - mondta.

A leendő új egyházi törvényt azonban feltétlenül a később megszavazandó új alkotmánnyal kell összhangba hozni. Ehhez "hosszú és nagyon kemény munka szükséges", folyamatosan egyeztetni kell a történelmi és az intézményfenntartó felekezetekkel - hívta fel a figyelmet.
Októberben egyébként az államtitkárság egy "salátatörvény"-javaslatot is tervez benyújtani az Országgyűlésnek, amelyben az egyházakat érintő, "a szocialista kormányok alatt létrejött diszkriminációt" igyekeznek felszámolni.

Az Orbán Viktor miniszterelnök és a történelmi egyházak vezetői között tervezett találkozóról azt mondta: az időpontot egyeztetik, bíznak benne, hogy még szeptemberben megvalósul a tárgyalás. Ezen ugyanazok a témák kerülnek majd elő, amelyeket a vatikáni-magyar vegyes bizottságon terveznek.