A lakosság keresi leggyakrabban a magánnyomozókat

Német Ferenc a Pécsett folyó VII. Országos Magánnyomozói Konferencián és a Nemzetközi Detektív Szövetség soros kongresszusán az MTI-nek nyilatkozva kedden elmondta, hogy Magyarországon mintegy 1500 magánnyomozó tevékenykedik, akiknek munkája nagyrészt a különböző családi ügyekhez kapcsolódik: hűtlen férjről, feleségről, eltűnt hozzátartozókról, rokonokról szereznek információkat, vagy vagyonokat próbálnak felkutatni.

Hangsúlyozta ugyanakkor, ennél nagyobb volumenű megbízásokat kapnak a gazdasági területekről. "A piacon való térnyerés szempontjából fontos lehet, kik egy áruházlánc vagy egy konkurens vállalat beszállítói, vevői, vagy egy nagy gyártó üzleti partnerei. Ugyancsak hasznos utánanézni a kintlévőségeknek, szerződéskötések fedezetének" - jegyezte meg Német Ferenc, aki szerint a nagyon nagy cégeknél ma szinte már elengedhetetlen a magánnyomozók közreműködése.

A magánnyomozói szakmai kamara elnökének véleménye szerint az információszerzés nemcsak a terjeszkedés, hanem a védelem szempontjából is szükséges. Ez különösen a biztosítótársaságokra igaz, amelyek bizonyos esetekben a csalások kiszűrése érdekében dolgoztatnak magánnyomozókkal.

Német Ferenc kitért arra is, hogy külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál gyakorlat a vezetők átvilágítása és életük nyomon követése. A tulajdonosok kíváncsiak rá, van-e komoly változás a családi életükben, vagy nem válnak-e szerencsejátékfüggő, ami szintén befolyásolhatja a teljesítményüket, a munkához való hozzáállásukat.

"A nagyvállalatoknál alapvető a vezetők monitorozása, hiszen mindenkivel történhet olyan esemény, amelynek következményeként az élete rossz irányba terelődhet. Ezt a munkát pedig részben nagy tapasztalatokkal rendelkező magánnyomozók végzik" - közölte.

Herczeg Anna, a szakmai kamara magánnyomozói alelnöke arról szólt, hogy magánnyomozók 1995 óta dolgozhatnak Magyarországon, jelentős részük korábban rendvédelmi szervek állományába tartozott.

A magánnyomozói igazolvány kiállítása jogi egyetemi, vagy rendőrtiszti főiskolai diploma esetén automatikusan kérhető, ennek hiányában egy érettségire épülő magánnyomozói szakképesítés megszerzéséhez kötött.

Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a magánnyomozóknak nincs nagyobb jogosultságuk, mint az őket megbízó magánszemélyeknek. Nincs joguk titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tiszteletben kell tartaniuk a személyiségi jogokat, adatvédelmi előírásokat is.

Német Ferenc ehhez hozzátette: a magánnyomozók szakmai tudásuk révén képesek összerakni, hasznosítani a mindenki által jól látható, vagy legálisan megszerezhető információkat. Munkájuk díjazása a feladat jellegének, költségeinek függvényében óránkénti néhány ezer forinttól több tízezer forintig is terjedhet.

A kamarai elnök a magánnyomozói munkához a szakmai felkészültség és tapasztalat mellett fontosnak nevezte a kreativitást, az informatikai jártasságot, és a széleskörű kapcsolatrendszert.
Német Ferenc konkrét esetekről, megbízásokról személyiségi okokra és üzleti titkokra hivatkozva nem kívánt beszélni, de az MTI tudósítójának a konferencia több résztvevője elmondta: kerestek már rosszul tanuló és a szülők elől a nagymamánál elbújó egyetemistát és gyűjtöttek információkat számos hűtlen házastársról is.

Az egyik, neve elhallgatását kérő magánnyomozó elmondta: öltözött már kutyát sétáltató öregúrnak, hogy tanúja legyen közterületi szerelmi találkáknak, és szerzett információkat nagy lábon élő, luxusautóval közlekedő adósról, aki nem akart fizetni hitelezőjének.

Egy másik magánnyomozó azt mondta: tevékenységükkel gyakran a rendőrség munkáját is segítik. Különösen igaz ez a vagyon elleni bűncselekmények és a közlekedési balesetek esetében, amikor a károsult, sértett megbízásából gyűjtenek háttérinformációkat, majd azokat megosztják a nyomozókkal.

A kedden kezdődött kétnapos pécsi detektívkongresszuson százötven magánnyomozó cseréli ki tapasztalatait, s hallgathat előadásokat a magánnyomozás technikai eszközeiről, a biztonságos mobilkommunikációról vagy akár a korszerű íráspszichológiáról és grafológiáról is.