Három megyében veszélyhelyzet van a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadása miatt. Egymillió köbméternyi szennyezőanyag öntött el három települést. Négy halott, száznál több sérült, négy eltűnt, kaotikus állapotok.
2010. október 5. kedd 11:01 - HírExtra
A ciánkatasztrófához hasonló környezeti kárododástól tartanak
A tíz évvel ezelőtti nagybányai ciánkatasztrófához hasonló környezeti károsodástól lehet tartani, ha az Ajkához közeli tárolóból kiömlött vörösiszap eléri a Dunát - vélekedett a Természetvédelmi Világalap (WWF) kedden egy Bécsben kiadott közleményében. A WWF ezért azt követeli az APA osztrák hírügynökség útján kiadott közleményében, hogy a természetbe került, mérgező anyagokat tartalmazó vörösiszapot maradéktalanul gyűjtsék össze, még mielőtt a szennyezés elérné a Dunát. Ez mintegy öt napon belül következhet be a nemzetközi környezetvédő szervezet szerint. Továbbra is sok olyan tároló található a Duna térségében, amely mérgező és részben radioaktív anyagokkal veszélyezteti Kelet-Európa folyóit - írta a WWF.
2000-ben több ezer hal és vadon élő állat pusztult el, miután nehézfémek és cianid került a Tiszába Romániában egy nagybányai aranybányából. A szennyeződés Romániában, Szerbiában és Bulgáriában is megmérgezett folyókat - emlékeztetett a WWF. "Csak remélni lehet, hogy mostani katasztrófának kevésbé borzalmas hatása lesz a természetre" - idézte a közlemény Andreas Beckmannt, a WWF Duna-Kárpátok Programjának igazgatóját. Különösen a vörösiszapban található nehézfémek halmozódnak fel, ha a természetbe kerülnek.
A WWF a természeti környezet hosszú távú, pusztító károsodásától tart az iszapömlés következtében. A Magyarország történetében példa nélküli környezeti katasztrófa az ökoszisztémát, a folyóvizeket, a talajt és az ivóvízkészleteket is súlyosan veszélyezteti - vélekedett Figeczky Gábor, a szervezet magyarországi igazgatója. Az elpusztult háziállatok számából arra lehet következtetni, hogy a vadvilágban is súlyos kárt okoz az iszap.
Továbbra is sok olyan tároló található a Duna térségében, amely mérgező és részben radioaktív anyagokkal veszélyezteti Kelet-Európa folyóit - írta a WWF. Néhány ilyen lerakóhely elhanyagolt és nem biztonságos. Magyarországon több másik zagytároló is van, amelyekben az Ajka mellett kiömlötthöz hasonló mérgező anyagok találhatók, ezek összes térfogata ötven millió köbméter. Az egyik ilyen tározó Almásfüzitőnél, közvetlenül a Duna partján van - állt a közleményben.
A helyiek nem látják a kiutat a katasztrófából
Halott falunak nevezték a Veszprém megyei Kolontár lakosai saját településüket kedd este a védelmi bizottság elnöke által szervezett lakossági fórumon; a településen négy ember, köztük két kisgyermek vesztette életét, sokan égési sérülést szenvedtek a 28 órával korábban két méter magasságban hömpölygő, 40 házat elárasztó vörösiszap lavina miatt.
Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság elnöke a település lakosainak a művelődési házban tartott lakossági fórumon elmondta, hogy a kormány három megyére is veszélyhelyzetet hirdetett ki, ami azt jelenti, a felmerülő károkat a kormány fizeti. Kijelentette: céljuk, hogy december elejére mindenki visszatérhessen otthonába, vagy fedél legyen a feje fölött, és a kármentesítést megkezdték.
A település lakosai viszont azt mondták: „Kolontár egy halott falu”. A vörösiszap lavina miatt a házak egy része megsemmisült, többségüket elárasztotta a sárfolyam, félnek, hogy egészségkárosodás szenvednének, ha abba visszatérnének. Halottnak nevezték amiatt is, mert a megsérült, szennyezett épületek értéktelenné váltak, senki nem akar a faluba költözni, s ha teheti, inkább elmenekül.
Úgy vélték, ha a több méteres magasságban is feltorlódott iszap eltakarítása után méteres mélységben nem cserélik ki a talajt, 30-40 évig holt terület veszi körbe őket, a kiskertekben, a szántókban kipusztult élővilág egy emberöltő múlva sem nyerheti vissza az élet csíráját.
„Nem a nulláról, a mínusz egyről kell indulnunk” – mondták a megyei közgyűlés elnökének, megemlítve, hogy a jelzáloghitellel terhelt ingatlanjaikat akkor is fizetniük kell, ha az épületük lakhatatlan, ugyanis ipari katasztrófa esetén a biztosító sem fizet.
Felháborítónak tartották Lasztovicza Jenő védelmi bizottsági elnök kijelentését, miszerint a vörösiszap nem tartalmaz radioaktív anyagot és nem ártalmas az egészségre, így a védőmaszk használat sem indokolt. Szerintük sokan emiatt szereztek égési sérüléseket.
A falubeliek azt mondták a megyegyűlés első emberének, hogy költözzön ő vagy az anyag ártalmatlanságát megállapító szakemberek, politikusok családjukkal a vöröslő házakba, akár most vagy ha majd újjáépítik, kármentesítik azokat.
A település egy részét teljesen körbezárta az iszap, az itt lakókat kimenekítették. Ők kedden kora este két órát kaptak, hogy rendőri felügyelet mellett összeszedjék a hátrahagyott, legszükségesebb dolgaikat. Az alig pár száz fős település teljesen elnéptelenedett kedd éjszaka, csak a rendőrök, tűzoltók és katasztrófavédők láthatósági mellényei világítottak az utcákon, és katonai, rendvédelmi járművek cirkáltak a Veszprém megyei kis faluban.
A vörösiszap még mindig szivárog az Ajka térségében megsérült zagytározóból, az utakon lévő lúgos sarat lassan oldja a szakadó eső.
Nem használják ki az átmeneti szálláshelyeket az emberek
Az átmeneti szálláshelyek többsége kihasználatlanul maradt kedden Devecserben, mintegy 50 fő éjszakázik az egykori bíróság épületében és a plébánián, az előző napihoz képest kevesebben vették igénybe a kínált lehetőséget.
Az MTI tudósítója végigjárta a Devecserben kialakított szálláshelyeket. A három lehetséges helyszínből egyet zárva talált; az általános iskolában senki nem kért elhelyezést. Az igazgatóhelyettes szerint az emberek még mindig félnek egy újabb áradástól, ezért nem akartak a település alacsonyabban fekvő részén lévő iskolában éjszakázni.
Az egykori járási bíróság épületébe 25 ágyat vitettek, itt két család kért elhelyezést.
A plébánián valamivel többen éjszakáznak, itt a családok házában 8 szobában kerültek elhelyezésre a rászorultak; a szobákban emeletes ágyak és fürdőszoba található. A férfiak-nők külön kerültek elhelyezésre, mindenkinek lepedőt, párnát és ágyneműt osztottak. Vacsorára gulyáslevest és kenyeret kaptak, májkrémmel. A plébániára folyamatosan érkeznek a ruhacsomagok hatalmas nejlonzsákokban, a Máltai Szeretetszolgálattal állandó kapcsolatot tartanak.
A plébános szerint az emberek nagyon keveset tudnak az eseményekről. Rémhírek terjednek a lakosság körében az ivóvízről, és nem tudják, hogyan kell az iszappal szennyezett bőrt megtisztítani. A gyerekek nehezen bírják a kialakult helyzetet, fáradtak és nyűgösek.
A katasztrófavédelem szakemberei szerint 400 embert kellett kitelepíteni Devecserben, az emberek nagy része a rokonoknál és ismerősöknél talált szállást.
Az esős, hideg éjszakán a mentők a kastélyban tartanak állandó ügyeletet.
Vizsgálják a kutakat
A meglévő talajvízfigyelő kutak és a települések ásott kútjai vízminőségének azonnali felmérését és folyamatos ellenőrzését, valamint a szennyezés vertikális és horizontális terjedésének nyomon követését jelölte meg legfontosabb feladatként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői csoportja az ajkai térségben bekövetkezett iszapömlés után; ezt Pintér Sándor belügyminiszter azonnal el is rendelte - tájékoztatta az MTA kedd este az MTI-t.
A szakértők javaslatokat tettek a szennyezés lokalizálásának mikéntjére, az iszap továbbterjedésének megakadályozására a talajvíz folyamatos tisztítása és visszaforgatása mellett - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben, amely szerint Az MTA által kiküldött szakértői csoport a helyszíni bejárást követően eljuttatta gyors helyzetelemzését és javaslatait a Kormányzati Koordinációs Bizottsághoz.
Mint írták, az érintett mezőgazdasági területek védelmében további sürgető feladat az iszap helyben történő semlegesítése. Javaslatokat adtak annak mikéntjére. Felhívták a figyelmet a közegészségügyi felmérés szükségességére az egészségmegóvás érdekében.
Az ökológiai hatásokat illetően az élővilágot ért károsodások mértékének megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a területen átfolyó Torna-patak halfaunáját és fontosabb vízkémiai jellemzőit 2009 júliusában és 2010 augusztusában felmérte, ami jó alapot ad majd az összehasonlításra - olvasható a közleményben.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője kedden reggel az MTA elnökétől kért segítséget a hétfői Devecser-környéki gátszakadás nyomán kialakult katasztrófahelyzet következményeinek felméréséhez.
A rendkívüli helyzetben Bakondi György főigazgató kérése nyomán Pálinkás József másfél órán belül vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoportot szervezett.
Kilencfős akadémiai bizottság volt a helyszínen
Vegyészekből, ökológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló kilencfős akadémiai bizottság végzett a nap folyamán helyszíni bejárást a Devecser-környéki gátszakadás következményeit vizsgálva - tájékoztatta az MTI-t kedden este Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
"Már eddig is nagyon sok vizsgálat történt, ezeket a katasztrófavédelem, a honvédség folyamatosan végezte és végzi" - közölte.
Ismertetése szerint az MTA által delegált szakértői csoport a helyszíni bejárás alapján megfogalmazta az elsődleges feladatokat.
"Mindenekelőtt az érintett lakosságról kell gondoskodni" - emelte ki Németh Tamás, hozzátéve, hogy elsőrendű feladata a kormányzatnak, a tudománynak, hogy csak megbízható, ellenőrzött élelmiszer és víz kerüljön fogyasztásra.
"Ezeknek a feltételeknek eleget is tesznek" - fogalmazott.
A rövid távú feladatok között prioritásként szerepel a szennyeződés lokalizációja, másrészt a térség természeti erőforrásainak megóvása.
"Minél kisebb területre kell szűkíteni a szennyeződést, figyelemmel kell kísérni a vizek, a talaj állapotát, figyelemmel kell lenni az emberi környezetre" - mondta.
Az MTA főtitkára prioritásként emelte ki a folyamatos monitorozást a környéken, megakadályozandó a felszíni vizek, illetve a talajvizek szennyeződését.
"Ezt nyomon lehet követni és rendelkezésre állnak a technikák ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni a szennyeződés terjedését" - sorolta a feladatokat Németh Tamás.
A rövid távú feladatok mellett a szakemberek egy hosszabb időszakra szóló akciótervet is megfogalmaznak.
"Amikor már a rendelkezésre állnak a vizsgálati eredmények, a különböző elemzések, szcenáriók, el kell dönteni, hogy mit lehet tenni az adott területtel" - mondta az MTA főtitkára.
Forrás: MTI/HirExtra
