Felmentették az emberölés vádja alól, de lecsukják két évre

A Fővárosi Főügyészség a Seres Zoltán elleni, 13 évvel ezelőtti sikertelen merényletkísérlet miatt előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével vádolta a szlovák állampolgárságú férfit, mint bűnsegédet, továbbá robbanóanyaggal való visszaéléssel, mint tettest.

A vádirat szerint 1997. június 3-án a vádlott és ismeretlen társai 3320 gramm semtex plasztik robbanóanyagból készített távirányítású bombával akarták megölni Seres Zoltánt. (Serest két évvel később autójában géppisztollyal agyonlőtték). A sajtóban alvilági kapcsolatairól is ismertté vált korábbi ökölvívó háza előtt parkolt Bentley személygépkocsija. Az ügyész szerint az elkövetők annak alvázára erősítették a pokolgépet, amely azonban a gépkocsi indulásakor leesett. A bomba hatóerejére jellemző, hogy az ügyész szerint robbanás esetén 400-500 méteres sugarú körben romboló, 200 méteres sugarú körben pedig ölő hatású lett volna.

Jozef Rohácot 2008. október 27-én Prágában igazoltatták rendőrök, és 2009 februárjában adták ki Magyarországnak emberölési kísérlet miatt. Felmerült a neve több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is.

A bíróság azért mentette fel emberölés kísérlete alól a férfit, mert szerinte a nyomozó hatóság nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Jozef Rohác azért készítette volna a bombát, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt. Azt sem tudták bizonyítani, hogy Seres kocsija alá felrögzítették volna a szerkezetet.

A bíróság megállapította, hogy a nyomozó hatóságok több súlyos hibát is elkövettek az eljárás során, például nem készültek fényképek a helyszínről, vagy bizonyos bűnjelek eltűntek.
A bíróság végül szakértői véleményekre, tanúvallomásokra és egyéb dokumentumokra hivatkozva hozta meg az ítéletét.

Az egyik legfontosabb bizonyíték egy Roháctól származó ujjlenyomat, amelyet a robbanószerkezeten találtak. A másik fő bizonyíték egy, a helyszín közelében parkoló, szemtanúk szerint gyanús autóból származó dokumentum.

E bizonyítékok alapján a bíróság szerint csak koncepciókat lehet gyártani, azt megállapítani nem lehetett, hogy a férfi szándéka kiterjedt volna-e az ölési cselekményre. Bizonyítani csak a robbanóanyaggal való visszaélést lehetett.

A bíróság a tárgyalás végén szabadlábra helyezte Rohácot, mivel a férfi már két évet töltött előzetes letartóztatásban. Az ügyész az emberölési kíséretre vonatkozó bűnösség megállapítása érdekében, Rohác ügyvédje pedig felmentésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős.