Hogy értékeli a Fidesz reakcióját az AB határozata után?

Ez egy elsietett reakció volt, a hatalom rossz lelkiismerete vagy lelki egészsége mutatkozik meg benne. Az Alkotmánybíróság tegnapi határozatára Európa bármelyik alkotmánybírósága büszke lenne.

Az AB most visszatért a tizenöt évvel ezelőtti kristálytiszta jogvédő karakteréhez. Ez azóta néhányszor hiányzott, mint például az objektív felelősségnél. A kilencvenes évek elején magas színvonalú jogvédő tevékenységet folytatott, de ez később megváltozott.

Az Alkotmánybíróság a döntésénél a legjobb formáját hozta és nem csak azért, mert egyhangúan döntött a kérdésben. A mellé írt külön indoklások is jelezték, nem csak az AB döntés miatt alkotmánysértő a jogszabály, hanem más okokból is.

Az is beszédes, hogy a jobboldaliaknak tartott alkotmánybírák is jelezték, problémás alkotmányjogi szempontból a jogszabály. Ilyen nagyon régen volt. Némely indoklást tanítani fognak a jövőben.

Erre jött egyből a válasz. Szinte még be sem fejeződött a határozathirdetés, és máris megjelent a Fidesz reakciója, és másfél órával a határozathirdetés után ismét benyújtották a törvényt.

A válaszlépés elhamarkodott, túl érzékeny reakció, amely támadás a hatalommegosztás egyik bástyája ellen. Ez az Alkotmánybíróság lefokozása, megbüntetése. Olyan, mintha a Kincsemet vagy az Imperiált elküldenék szántani.

Nem csorbítja a demokráciát ez a döntés nálunk?

Ezzel elveszik a demokratikus jogállamiság egyik eleme. Azért is rövidlátó ez a döntés, mert az Alkotmánybíróság utal az Európai Emberjogi Bíróságra és Luxemburgra az Unió bíróságára is.

Nem tudom, miért lenne az jó a magyar kormánynak, hogyha Strasbourgban vagy Luxemburgban feddnének meg bennünket.

Az Alkotmány 70/I. § amely erről szól, értelmezhetetlen, és ellenkezik az uniós jogszabályokkal. Jobb lett volna, ha Luxemburg vagy Strasbourg kimondja: a Magyar Alkotmány e passzusa és a ráépülő törvény ellentétes az uniós jogokkal? Ekkor felülírták volna a Magyar Alkotmányt.

A javaslat szerint az AB csak abban dönthet, ahol kiírható népszavazás.

Ebben is szakmai következetlenség, vagy hozzá nem értés van. Az Alkotmány felsorolja a népszavazásra nem bocsátható témaköröket. Ezek esetében nincs alkotmánybírósági kontroll. Ráadásul az OVB dönthet a népszavazásról, ha azt mondják nem lehet, akkor nincs jogorvoslat? Ez a hozzá nem értésnek és a dacnak egy reakciója.

Az AB hatásköre most hét plusz egy témakörre szól. Beszélnek módosításokról, de az AB nem bíróság, hanem a normák betartatásáért felel. Azt nem állítom, hogy nem érinthetetlen az AB hatásköre, de nem így és nem ilyen körülmények között kell változtatni.

Ez egy nagyon rossz üzenet abból a szempontból, hogy a jogállam lényege a hatalom elosztása. Nálunk egykamarás Parlament van, így nincs, aki az Országgyűlés szűklátókörű döntéseit indokolt esetben megszűrné. A köztársasági elnök és az AB lehet valami kis ellensúly, de az egyik nem akar az lenni, a másiknak meg nem engedik, hogy az legyen.

A hatalommegosztás arra épül: senki ne rendelkezzék túlhatalommal, mert az önkényhez vezet. Ha ezt nálunk meg lehet valósítani, akkor kiiratkozunk Európából, és irány Zimbabwe vagy Burundi.

Ha az Alkotmánybíróságot valami komoly hiba után büntetik meg, az más kérdés, mert akkor bebizonyosodik, nem lehet rájuk bízni a dolgot. De így, amikor a csúcsformájukat hozzák, ez nonszensz.

A Fidesz szerint azAB szembe ment a nép akaratával.

Ezt így jogilag nehéz kommentálni. Nálunk a hatalom a népfelség elvéből ered: közvetetten a képviselőválasztással, közvetlenül a népszavazással, ezt nem lehet megkérdőjelezni. Ha ezt valaki vitatja, abból messzire vezető vita lenne. Például nem lehet egyszerre az Alkotmányban a Szent Korona-tan és a népszuverenitás elve, mert ez a kettő kizárja egymást.

Egy sereg szűklátókörű folyamat van a mostani közjogi intézkedésekben és tervekben. Ez a hatalom rossz lelki egészsége és rossz lelkiismerete.

A népszavazás körét is csökkenteni akarják.

Ez megint nehezen értékelhető, rettegnek attól a néptől, amelyikre hivatkoznak.