Műemlékből látogatócentrum

Mint azt Vass Erika turisztikai projektmenedzser a beruházásról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, a Dél-Alföldi Regionális Operatív Program keretében, 265 millió forintos fejlesztéssel alakítják turisztikai célponttá a Szeged-Alsóvárosi Ferences Templomot és Rendházat.

A több mint fél évezredes templom Pannonhalmát követően Magyarország második legnagyobb középkori eredetű egyházi épületegyüttese, amely ma is eredeti funkciójának megfelelően működik - emlékeztetett Vass Erika, hozzátéve, hogy a Havi Boldogasszony templom a magyar gótika egyik legjelentősebb alkotása.

A rendházban a fejlesztés során egy komplex, kétszintes kiállítóhelyet hoznak létre több kiállító- és vetítőteremmel. Az új múzeumi központ interaktív és élménygazdag módon mutatja be a régió egyik legjelentősebb műemlékét, valamint a ferencesek és a szerzetesi élet hagyományait.
A kiállításokon nagy szerepet kap Szent Ferenc és Szent Klára is, de művészeti ritkaságokat is láthatnak majd az érdeklődők, például a Mátyás király palástjából készült kazulát, fogadalmi képeket vagy a 16-18. századból származó kelyheket - sorolta a projektmenedzser.

Az interaktív kiállítási elemek segítségével jeruzsálemi utazást is tehet majd a látogató, és több filmet nézhet meg például a ferencesek missziós tevékenységéről vagy az 1950-es évek üldöztetéséről. A projekt részeként gyógynövénykertet is kialakítanak, ahol likőrök, gyógynövény-pálinkák és teák alapanyagául szolgáló növényeket termesztenek majd.

Az új, szegedi látványosság a Móra Ferenc Múzeummal is szoros kapcsolatot ápol majd, hiszen közös turisztikai programokat terveznek, emellett az iskolásoknak is külön programokat szerveznek.

Az átalakítás a tervek szerint 2012 augusztus elejére fejeződik be, és az azt követő ősszel várhatóan megnyílik az új egység.

Történeti áttekintésében Zombori István történész, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: mintegy nyolcszáz éve vannak jelen a ferencesek Szegeden. Templomuk az 1300-as években épülhetett, de az 1400-as évekre már a kolostor is állt.

A szerzetesek nemcsak a környékbeli lakosokat szolgálták, de a mai Vajdaság és Erdély egy részére is kiterjedt hatáskörük. A török korban ők voltak az egyetlen rend, akiket nem űztek el, templomuk átvészelte a nehéz időket.

Életükben súlyos fordulópont volt 1950, amikor számtalan más szerzetesi rendhez hasonlóan a ferenceseket is elhurcolták, vagyonukat elvették. Akkor, bár a templom megmaradt, a rendházat elveszítették, abban a '80-as évekig szociális otthon működött magatehetetlen emberek számára. Az épület állaga olyan mértékben leromlott, hogy mire a '90-es évek elejére visszakapta a rend, már nem lehetett használni.

Mint azt Magyar Gergely tartományfőnök elmondta, a visszavételt nagyszabású, mintegy 200 millió forintos felújítás követte. Húsz évvel ezelőtt nagyfokú érdeklődés kísérte a ferences rendet, voltak szerzetesi évfolyamok, melyek 30-50 fővel dolgoztak, s még Erdélyből is tanultak itt a fiatalok. Mostanra azonban számuk jelentősen lecsökkent, és az épület újfajta hasznosítása fontossá vált. Ahogy fogalmazott, úgy döntöttek, hogy az épületet és annak értékeit meg kell mutatni a nagyközönségnek.