Törékeny demokrácia

A tekintélyes amerikai napilap írásának szerzője Anne Applebaum amerikai történész, újságíró, Kelet-Európa-szakértő, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felesége, akit - mint cikkében maga is megemlíti - két hete a budapesti Terror Háza Múzeum és a Mol Nyrt. közös Petőfi díjával tüntettek ki a szovjet Gulag-táborok és a kelet- és közép-európai kommunizmus történetének kutatásáért. Az író szerint az elmúlt néhány hónapban Magyarország arról adott példát Európának, hogy milyen törékeny dolog a demokrácia.

Applebaum Fehéroroszországot és Magyarországot összevetve megállapítja, hogy míg az előbbiben egyáltalán nem történt meg a kommunizmusból a demokráciába való átmenet, addig Magyarország a NATO és az Európai Unió teljes jogú tagja, működő politikai pártokkal és húszéves múltra visszatekintő szabad választásokkal. A kommunizmusból a demokráciába való átmenet Magyarországon egyértelműen sikeres volt - írja.

Miközben Fehéroroszországot olyan vezetővel verte meg a sors, aki nem elég népszerű ahhoz, hogy erőszak nélkül hatalmon maradjon, Magyarországnak olyan vezetője van, aki túlságosan népszerű - vagy túlságosan nagy a többsége -, és aki képes megváltoztatni országa törvényeit és alkotmányát, hogy hatalmon maradhasson mindenféle erőszak nélkül - írja Applebaum.

Az előző kormány alkalmatlan volt

Az elmúlt nyolc évben - írja - Magyarországot az egyik legalkalmatlanabb európai kormány irányította. A magyar szocialisták feltornászták az államadósságot, elmulasztották a reformokat, és külföldi bankszámlákra síbolták az ország pénzét. A szerző felidézi az őszödi beszédet, az azt követő budapesti zavargásokat és a szocialisták megsemmisítő választási vereségét. De - folytatja - a győzelem nem volt elegendő Orbánnak, aki ellenzéki éveit arra használta, hogy előkészítse a revansot az őt nem támogató újságírók, a rá nem szavazó választók, minden "korrupt és alkalmatlan" ellenfele ellen.

Hivatalba lépése óta kinevezett egy testületet az új alkotmány kidolgozására, megfosztotta a költségvetési tanácsot ellenőrzési jogától, és megkurtította az alkotmánybíróság jogköreit. Legutóbb törvénycsomagot fogadtatott el a média irányításáról. A Médiatanács kizárólag fideszes kinevezettekből áll, akik 1 millió dollárig terjedő bírságot szabhatnak ki a "kiegyensúlyozatlan" tudósításokra, és a testület feladatául kapta "az emberi méltóság" védelmét is, "bármit is jelentsen ez".

Cenzúra?

A törvény - célja szerint - nem csupán a magyar médiát fogja ellenőrizni, hanem a magyarok számára az interneten vagy bárhol másutt elérhető minden médiát, ami lehetetlen feladat, hatalmas megfigyelő és ellenőrző rendszer létrehozását feltételezi. Ezenkívül korlátot szabtak a bűnügyekkel összefüggő tudósításokra, amelyek terjedelme nem haladhatja meg az adásidő 20 százalékát, jóllehet a törvény nem definiálja, hogy mit kell érteni "bűnügyek" alatt, s hogy ebbe például a kormányzati korrupció is beleértendő-e.

Megemlíti, hogy a Fidesz támogatói "nagyon utálják", ha a liberálisok "lefasisztázzák" őket. Az amerikai újságírónő véleménye szerint sem a "fasizmus" a probléma ezzel a kormánnyal, hanem az, hogy határtalanul lenézi a "liberális elitet" és a "fősodratú médiát". Ez nem magyar sajátosság, sok amerikai politikus is szívesen megbüntetné a "kiegyensúlyozatlan" újságírókat, akik nem tisztelik az "emberi méltóságot" - jegyzi meg.

Azért kínzás már nincs

"Az a hajlam, hogy ellenőrizzék, mit hallhatnak és mit írhatnak az emberek, a világnak ezen a táján a régi baloldalban, s nem az új jobboldalban gyökerezik. Egy barátom, akit a minap a Magyar Rádióban felfüggesztettek állásából a médiatörvény bírálata miatt, azt mondta, hogy egy közelmúltbeli szerkesztőségi értekezlet légköre olyan volt, mintha "az ötvenes évekbe mentünk volna vissza". Azzal a különbséggel, hogy mulatságos volt, nem félelmetes, s hogy utána senkit sem kínoztak meg" - fejeződik be az amerikai lap cikke.