Eljárás folyik a Való Világ ellen

Szakmai kifogások esetén kész változtatni a kormány – önök látnak olyan pontot a médiatörvényben, amit módosítanának?

A mi feladatunk hátóságként az, hogy alkalmazzuk a médiatörvényt, hogy lesz-e változtatás, azt a kormány, illetve a parlament dönti el. Hogyha az Európai Bizottság kötelezővé teszi a módosítást, akkor nincs választási lehetőség, míg ha javaslatokat tesz, akkor a Parlamentnek van mérlegelési lehetősége a tekintetben, hogy abból mit fogad el.

Inkább abból a szempontból érdekel, hogy önök a törvény alkalmazói, és előfordul, hogy látnak olyasmit, ami megnehezíti a munkájukat.

Egyelőre még nem alkalmazzuk, mert azok az ügyek, amelyek az idei két ülésünkön felmerültek, tavalyi eredetűek, és rájuk a régi jogszabály vonatkozik. Olyan ügy még nem volt, amelyben az új törvény alapján kellett volna eljárni, de nyilván heteken belül lesz.

Jelenleg semmilyen eljárást nem kezdeményeznek?

Természetesen érkeztek be panaszok január 1. után is, elsősorban a valóságshow-k miatt. Ezeket a hivatali apparátus dolgozza fel, érdemben még nem tudunk dönteni.

A televíziókra és a rádiókra nagyjából a korábbi szabályokat kell alkalmazni, kisebb újdonságok vannak csak. Amíg a sajtóval szembeni eljárás lehetősége megnyílik – július 1. után – addig, hónapokig nem várható különösebben izgalmas döntés.

Szóba került a műsortartalom – az RTL ominózus híradója ellen mi volt a kifogás?

A műsorban olyan eseményről számoltak be, és olyan módon mutatták azt be, amely esetében az előző médiatörvény (hasonlóan a mostanihoz) előírta, hogy a közlés előtt fel kell hívni a közönség figyelmét arra, hogy zavaró, felkavaró képsorok jelennek meg a képernyőn. Ezt nem tették meg.

Be lehet mutatni a véres ágytámlát, csak előtte szólni kell. Szerintem ez nem befolyásolja a szólás szabadságát.

Újságok is tudnak megrázó képeket közölni, például a fülöp-szigeteki cunamiról, ők nem szokták előre jelezni, ha valami megrázó.

Nekik nincs ilyen kötelezettségük, de az újságolvasás terén nincsenek úgy „kiszolgáltatva” a fogyasztók, mint a tévé esetében, hiszen az újságolvasás mindig önálló döntés eredménye, míg a tévét legtöbben csak kapcsolgatják, így olykor nem is tudják elkerülni a zavaró tartalmakat.

Az a szabály, amit alkalmazunk az RTL Klub ellen, tizenöt éve él, és most sem kapott volna nagy visszhangot, ha a döntés nem esik nagyjából egybe az új médiatörvény körüli viták kezdetével.

Az RTL Híradója ellen vizsgálat indult, a Való Világ ellen, amely inkább botrányos, mégsem vizsgálódnának, miközben számos bejelentés érkezik a műsorral kapcsolatban.

Én úgy tudom, hogy zajlik a vizsgálat. Nem lehet viszont többtucat vagy többszáz bejelentést külön vizsgálni, hanem együtt kell nézni az egész műsorfolyamot. Ebben a kérdésben döntés fog születni.

Ha egységben nézik a panaszokat, vége lesz a műsornak, mire döntenek. Ez nem problémás?

A végleges döntés – ha az marasztaló lenne – semmiképpen sem születne meg a műsorfolyam befejezése előtt, hiszen ha elmarasztalás lesz, akkor a bírósági felülvizsgálati eljárás mindenképpen később zárul csak le. Amellett maga a döntés nem befolyásolhatná a műsorszám további tartalmát, erre vonatkozó, előzetes tiltást tartalmazó döntést nem hozhatunk. Lehet bírságolni indokolt esetben, de ez nem feltétlenül módosítaná a médiaszolgáltató magatartását.

Azzal, hogy ilyen lassú a döntés, nem lesz ugyan olyan erélytelen a Médiatanács, mint az ORTT?

Érthető a felvetés, de a hatékonyság jelentős részben a bíróságoktól függ. Az egy szomorú jelensége a médiaszabályozásnak, hogy ilyen műsorok esetében a szolgáltatónak „megéri” a jogsértés. Bemutat néhány szexuális tartalmú vagy erőszakkal tarkított jelenetet, hírverést csinál neki előre, ettől fellendül a nézettség, így sokszorosan megtérül a bírság.

Hozzáteszem: nem lennék meglepve, ha az ilyen műsorok költségvetésébe be lenne építve néhány nagyobb jövőbeni büntetés is. Ilyen értelemben a médiajogi szankciórendszer nem kellően hatékony.

Ebben a helyzetben hogyan fejthet ki erélyt a hatóság?

Nem kell a hatóságnak erélyt kifejtenie: nem értékelhetjük jóízlés vagy a társadalmi kultúra szempontjából a műsorokat, egyszerűen be kell tartanunk a vonatkozó rendelkezéseket. Ha indokolt, akkor szankcionálni kell egyes műsorokat, de ezeket a döntéseket nem vezérelheti semmilyen befolyásolási szándék.

Jelen esetben inkább a médiaetika kérdései, és a médiaszolgáltatók erkölcsi felelőssége merülnek fel. Tisztában vannak vele, hogy a szabályozás csak egy bizonyos szintig tudja „megkeseríteni” az ő életüket. Ha nincsen bennük társadalmi felelősségtudat, akkor a médiaszabályozás a jelenlegi európai uniós és jogállami keretek között nem képes megoldást nyújtani. Ugyanakkor a jogállam elveit sem érdemes felrúgni azért, mert maradnak megoldatlan problémái a médiának. Valamit valamiért.

Ami újdonság, hogy a híradók húsz százaléka lehet csak bűnügyi hír. Mire figyelnek ebben az esetben?

Ez egy régi keletű történet: nagyon sokan panaszkodnak a kereskedelmi médiaszolgáltatók híradóira, hogy ezek szinte horrorfilmmé alakultak át. Az időjárás-jelentést is olyan hangon mondják be, hogy az ember megretten, és ha tíz centi eső esik, akkor több tonna májkrémmel felmenekül a padlásra.

Ez a szabály valamilyen megoldást kíván adni, a szerkesztői szabadság figyelembevétele mellett. A törvény éves átlagban határozza ezt meg a húsz százalékot. A politikusokhoz köthető bűnügy nem számít bele ebbe a kategóriába, de arra nincs szükség, hogy mindenféle kocsmai verekedésről beszámoljanak.
@@
Ezt év végén hogy lehet megvizsgálni?

Nehéz megjósolni, hogy ezzel a szabállyal mit tudunk kezdeni, és az is nehézséget fog okozni, hogyha a bírósághoz fordulnak, akkor hogy fogja megnézni valaki egy év híradóanyagát.

Az ORTT-hez és az Hírközlési Hatósághoz képest miben újultak meg?

A feladatkörünk jelenleg nem sokban változott. A MédiaTanács hasonló az ORTT-hez. Igazi változást majd azok az ügyek hoznak, amelyek már az új médiatörvény hatálya alá esnek.

Az EU szóvá tette, hogy a Tanács tagjait egy párt delegálta. az ORTT-nél paritásos rendszerben működött a választás, mennyivel jobb ez így?

Egyrészt nem pártdelegáltak ülnek a Tanácsban, mert a Parlament választott meg minket. Sokan legyintenek, hogy az ugyanaz, de azt elfelejtik, hogy egy jelölőbizottság állította össze a tagok listáját.

Nehéz mit kezdeni azzal a váddal, hogy mi autonómia nélküli pártkatonák vagyunk, legyen a működésünk bizonyíték arra, hogy ez egy igaztalan vád.

Van-e egyeztetési lehetőség a jogalkotóval, ha olyan helyzet alakul ki a médiában, amire megoldást kell találni?

Lehetőségünk van erre, tehetünk javaslatot, mivel a Médiatanács, illetve az NMHH a legautentikusabb ebben a kérdésben. A döntést természetesen a Parlament hozza meg. A média rendkívül gyorsan változik, nem lehet örökérvényű szabályokat alkotni rá.

Új elem az Internet szabályozása, hogyan felügyelik ezt a területet?

Ennek a gyakorlata csak július 1. után kezdődhet meg. Az internetes újságokra hat darab kötelezettség vonatkozik, ebből egy a reklámok tekintetében. A többi esetében olyan kérdésekről van szó, mint például a gyűlöletbeszéd tilalma, vagy a magánszféra megsértése.

Akkor indul elvben eljárás, hogyha valaki panaszt tesz. Indíthatunk mi is eljárást, de a jelen állás szerint nem lesz külön az internetes- és a nyomtatott sajtót figyelő osztály, ellentétben a tévékkel és a rádiókkal, amelyeket folyamatosan figyelünk.

Miért pont július elseje?

Ekkora a szokásos felkészülési idő, hogy az érintettek megismerhessék az új rendelkezéseket, és felkészülhessenek rá. Ennyi idő alatt kialakulnak íratlan szabályok a Hatóság és a piaci szereplők között, és ez csökkentheti a viták számát a jövőben.

Mit jelent a regisztráció?

Ez senkinek nem jelent újdonságot. A tévék és a rádiók korábban is szerepeltek az ORTT nyilvántartásában. Anyomtatott sajtó egy másik hatóságnál már korábban is regisztrációra volt kötelezve. Sőt a bírói gyakorlat ezt a kötelezettséget elkezdte alkalmazni az internetes sajtóra is.

Ez nem jelent korlátozást, pusztán egy adatközlési kötelezettségről van szó. Ha ezt valaki nem teszi meg, akkor viszont elvben eljárást indíthatunk ellene.

Egy külföldről szolgáltató internetes újságot hogy lehet megbírságolni?

Bizonyos feltételekkel őket is lehet szankcionálni. Itt külön kérdés az, hogy mit lehet tenni azzal, aki a hazai jogot megkerülve áthelyezi külföldre a székhelyét: az uniós jog szerint ez rosszhiszemű joggyakorlás. Ez alapján alkalmazható lehet rá a magyar jogszabály.

Abban az esetben, ha valamelyik internetes újságnál nem ismert a felelős, és a kiszabott szankciót nem hajlandó végrehajtani, akkor a közvetítő szolgáltatót (nem csupán a szerverszolgáltatót) lehet arra kötelezni, hogy függessze fel az oldal tartalmának továbbítását, amíg a szankcióban foglaltakat nem teljesíti az adott újság.

Így meg lehet szüntetni akár a KurucInfót is?

Megszüntetni nem lehet, de a felfüggesztés elvi lehetősége fennáll, ahogy bármely más internetes újságnál is.