A fejlesztés lényege az észak- és közép-budai villamoshálózat kapcsolatainak kiépítése, mellyel egy átjárható, fonódó villamoshálózat jöhetne létre Budán. A jelenlegi 17-es villamos vonalát két irányba tervezték bekapcsolni a budai villamoshálózatba: a Bem rakparton keresztül, Dél-Pesten végződő vonallal, valamint a Török utca/Frankel Leó utca - Margit körúton keresztül a Moszkva térrel jönne létre közvetlen kapcsolat.

Tehát a tervek szerint létrehoztak volna két megfelelő kapacitású, észak-déli kötöttpályás közlekedési tengelyt. A 17-es villamos jelenlegi vonalán tíz perces követés helyett 3-5 percenként közlekednének a villamosok. Ha létrejönne a fejlesztés, akkor naponta mintegy 100-110 ezer utas jutna el gyorsabban, vagy kevesebb átszállással úticéljához.

A kialakított vonalon a tervek szerint a 19-es, 41-es és a 61-es villamos közlekedett volna. Azért csak volna, mert úgy tűnik, hogy a grandiózus tervekből még jó darabig nem megvalósul meg semmi.

Pedig a fejlesztés következtében az egyetlen észak-déli kapcsolatot adó - a közúti torlódások miatt rendkívül lassú - 86-os autóbusz szerepe jelentősen csökkenthető lett volna.



Hatástanulmány nélkül nehéz

Láng Zsolt, második kerületi polgármester a napokban úgy nyilatkozott, hogy a fonódó villamos-projekt „egész Buda számára évtizedekre káros hatással lehet.” Mindezt azzal indokolta, hogy „egy ekkora város életébe nem lehet csak egyetlen szempont alapján belenyúlni.”

Nagyjából ugyanezen az állásponton van Őrsi Gergely, a II. kerületi önkormányzat MSZP frakciójának vezetője. „Szükséges, hogy összekössük ezeket a villamoshálózatokat. Ezt a II. kerület is fontosnak tartja, de a jelenlegi tervekhez nem készült hatástanulmány” – mondta Őrsi.

„Ha a Margit híd alatt vezetnék át ezt a villamos vonalat, akkor félő, hogy olyan előre nem látható következmények lennének, ami Budának ezen részen lévő közlekedését nagyban felforgatná – véli Őrsi Gergely - egy forgalmi sáv és a kerékpársáv is eltűnne. Ráadásul a villamosvonalak, a buszjáratok, a gyalogosforgalom, a kerékpáros közlekedés és az autós forgalomnak ilyen arányú kereszteződése rendkívüli dugókat eredményezhetne.”



Van rá pénz

Bár Tarlós István nemrég vázolta, hogy Budapest kasszája üres, erre a projektre adna pénzt az Európai Unió.

„Hét és kilenc milliárd forint közötti összegről van szó. Az országgyűlés nemrég megszavazott egy 3 milliárd forintos összeget a Moszkva tér fejlesztésére, és ha a megoldási javaslatunk alapján azt az Uniós forrást, amit most a budai fonódóra szeretne a főváros fordítani, inkább a Moszkva tér fejlesztésére fordítjuk, akkor egy korszerű, XXI. századi közlekedési csomóponttá alakulhatna a tér. Ezzel egy régóta húzódó problémát lehetne megoldani. Ezt a pénzt közlekedés fejlesztésére adják, nem csak a villamos pályák összekötésére lehet felhasználni, tehát a megoldás adott” – mondta Őrsi Gergely.

„Látjuk, hogy milyen vita alakult ki különböző szinteken ezért célszerűbb lenne egy olyan megoldással előállni, ami a Moszkva tér fejlesztését tűzi ki célul. A tér áteresztőképességének növekedésével akár új alapokra is helyeződhetne a fonódó villamos terve” – mondta Őrsi.

Azt egyelőre nem tudni, hogy konkrét lépések mikor lesznek az ügyben. Viszont az mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy minden érintett (kerületek, főváros, kormány) „egyszínű” tehát nagy eséllyel könnyebben tudnak majd egyeztetni, és a legjobb döntést meghozni az érintett vezetők.