2017. július 20. - Illés

Fizetésemelés? Lópikulát!

A GKI szerint a cégek több mint kétharmadánál nem lesz béremelés. Szerintem sem. Van, ami nem változik.
2011. január 30. vasárnap 13:16 - Győry S. József
A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a foglalkoztatottak csaknem kétharmadának munkát adó közepes, illetve nagy cégek több mint kétharmadánál nem lesz béremelés a minimálbérnél többet keresők körében.

A hír hallatán egy személyes történet jutott eszembe, ami - fórumozók posztjai alapján - egészen biztosan ma is megállná a helyét. Ha pedig nem így van, akkor a következő írásom az új, egészen elképedt arcomról fog szólni.

Egykor

Öt éve, két számítógépes játék és egy érthetetlen matekfeladvány között azon gondolkodtam, hogy miből lesz pénzem: abban a hónapban nem kényeztettek el a diákmunka szövetségek munkalehetőséggel. Megcsörrent a telefonom, az egyik szövetség - amúgy igen dekoratív - diszpécserhölgye keresett. Pár pillanat alatt ledarálta, hogy az „angol érdekeltségű multinacionális kereskedésnek” harminc diákra lenne szüksége, méghozzá azonnal.

Három éjszaka alatt ki kellene takarítani az újpesti áruházukat, mivel angol fejesek érkeznek vizitre, négy nap múlva. Korábban már megtapasztaltam, hogy az újpesti a legrosszabb, legmocskosabb, legszínvonaltalanabb az összes áruházuk közül, a megkeresésre mégis igent mondtam. Csábított az ígéret, hogy a harmadik munkanap reggelén, készpénzben kifizetik a munkabéremet.

Harminc kölyök fagyoskodott a szolgálati bejárat előtt. Fél óra alatt bejutottunk az épületbe, az időveszteség a túlterhelt - kétfős - recepciós személyzeten múlott. Innentől azonban sínen volt a dolog. Pár pillanat alatt ötfős csapatokba osztottak minket: fejenként kaptunk egy rongyot, egy doboz súrolószert, egy dörzsszivacsot és egy üveg acetont. A polcrendszert kellett lesikálni.

Az első meglepetés akkor ért, amikor a súrolószer várakozásom ellenére barna színű volt. Annyi baj legyen, a szivacsra ráöntöttem egy adagot és elkezdtem a munkát. Fél óra múlva következett a második meglepetés: hihetetlenül marta a kezemet a „lötty”. Miután megtekintettem a palackját, rájöttem a problémára. Több felkiáltójel és egy koponya „kiabálta”, hogy érdemes lett volna gumikesztyűt húzni. Húzunk volna, csak nem kaptunk.

A tartós élelmiszereknél a liszteszsákokat le kellett pakolnunk, majd a raklapokat elhúzva felsöpörni a padlóra kiszóródott lisztet, valamint az elpusztul egerek tetemeit. A munkánkat „érdeklődő” csótányok figyelték.

A három nap eltelt, a pénzünket megkaptuk. A szigetországi „nagyfejűek” is nyilván meg voltak elégedve a szokatlan tisztasággal és a renddel.

Egy év múlva

A következő élmény egy év múlva, karácsony előtt pár nappal ért. Egy éjszakai műszak szünetében beültem a dohányzóhelyiségbe, ahol a dolgozók a fizetésükről beszélgettek. Megtudtam, hogy alig kilencvenezer forintot keresnek abban az esetben, ha ledolgozzák mind a huszonnégy munkanapjukat.

Az egyik fiatal, állandó alkalmazott tárgyilagosan közölte, hogy nem érti, miként kaphatnak magasabb órabért a diákok, mint ők. Én sem értettem, azonban úgy véltem, karácsony előtt „illik” vidámabb dolgokról beszélgetni. Feltettem hát a nagy kérdést: mekkora jutalmat kaptok az ünnepre való tekintettel?

Az egyik idősebb munkaerő fáradt tekintettel rám nézett, majd elmondta, hogy tavaly ezer alkalmazottból kiválasztottak tíz szerencséset, akik fejenként egy darab ezer forintos vásárlási utalványt kaptak. Ennyi, slussz-passz. A következő hónapban megtudtam, hogy a Jézuska még ennél is smucigabb volt…

Mostanság

Ide kattintva remek rálátást kaphatunk a jelenlegi helyzetre. „Zolitól” megtudhatjuk, hogy mennyit is keres egy árufeltöltő egy vidéki hipermarketben. A hozzászólásokat változtatás nélkül közöljük.

Vidéki de nagyméretű tescoban voltam diákként. az állandó pénztáros, feltöltő 67 ezret kap és nincs megállás, 8 órában 1 szünet, ha tömeg van, hosszú a sor akkor reggeltől műszak végéig még wc re sem mehetsz ki, minden kijöveteltre engedélyt kell kérni. csoportvezető 80 ezer alulról is szekálják a szünetek miatt, felülről a nagyobb eladás végett. vevők is a panasszal. osztályvezető pontossan nem tudom, nincs eleresztve ő sem. 100-200 között féluton. ezek nettók. áruház igazgató, akit nem is látni van 1-2 tárgyalása ezért kap 800 ezret, félévente cserélik egymást, volt 1 angol diri is 3 millióért, ő tényleg csak dísznek volt mert senki más nem beszélt angolul. Zoli.

A következő érdemleges hozzászólás „galiba” nevű felhasználótól érkezett.

Kedves Zadac!

Azért Te is tudod, hogy a helyzet nem ennyire rózsaszín! Van jónéhány Tecco dolgozó és volt Tesco dolgozó ismerősöm pénztárostól az áruházvezető helyettesig bezárólag. Kihasználják derekasan az embereket, amennyire csak lehet és gyakran élnek vissza a kiszolgáltatottságukkal. A nem regisztrált túlórákat pedig nem fizetik ki. Az a belső elvárás, hogy korábban kell ott lenni, mint a munkaidő valós kezdete és csak később eljönni, mint a munkaidő hivatalos vége, sehol sincs leírva, de megkövetelik.

Végére a kérdés

Miért változott volna a helyzet 2011-re, Magyarországon?

A mese
A multinacionális vállalatok újfajta, a korábbi kötődésektől eltérő lojalitást igényelnek alkalmazottaiktól. A multinacionális cégeknél az alkalmazottak és vezetők munkavégzése és előremenetele majdnem katonai szigorúsággal szervezett, racionálisan szabályozott keretek között megy végbe. A multinacionális cégek igyekeznek éreztetni alkalmazottjaikkal, hogy kivételezett helyzetben vannak, mert van munkahelyük, magas presztizsű cégnél dolgoznak, általában jók a munkakörülményeik. Cserében ezért nemcsak a munkájukat kell jól elvégezniük, hanem számos részletes szabályzatnak kell eleget tenniük, dokumentálniuk kell a munkájukat és fejlődésüket, lojálisnak kell lenniük a céghez, továbbá elégedettséget kell sugározniuk stb. A multinacionális cégek megpróbálják az alkalmazottakat és vezetőket folyamatos pszichológiai tréningek segítségével integrálni és magatartásukat alakítani, azonban az alapvetően parancsuralmi szerkezet rengeteg olyan konfliktust vet fel, amelyet nem lehet, nem „politikus” nyíltan megbeszélni, ezért igen magas az ilyen munkahelyek stresszkeltő képessége. A multinacionális vállalatok – erőfölényüket felhasználva, különösen a fejlődő országokban – általában megakadályozzák alkalmazottjaik szervezkedését, a szakszervezetek létrehozását.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gondolataink témában
Szívesen látná Orbán Viktort köztársasági elnökként?
Szó sem lehet róla
Jobb lenne, mint miniszterelnökként
Teljesen hidegen hagy
Csak, ha nincs más elfogadható jelölt
Igen, alkalmas a posztra
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását