Szelekovszky Márta, a Déri Múzeum ásatást vezető régésze csütörtökön elmondta az MTI-nek, hogy három korból való maradványokat tártak fel. A legrégebbi tárgyak a középső neolitikum alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájából valók, ezek mintegy 6500 évesek. Nagy méretű, agyag kitermelésre használatos gödröket találtak ebből az időből, amelyeket háztartási hulladékokkal töltöttek fel. A feltárt tárgyak között kerámiatöredékek és állati csontok voltak.

A régész ismertetése szerint a magas talajvíz és agyagos talaj jól konzerválta a leleteket. "Úgy tűnik, hogy a római császárkorban itt élt szarmatáknak is gondot okozott a magas talajvíz, hiszen több elvezető árkot találtak" - jegyezte meg.

A szarmata településrészen feltehetőleg lakóházként szolgáltak a feltárt döngölt agyagpadlós épületek, amelyekben munkagödör is volt. A házaktól északra egy temetőre bukkantak, ahol kilenc sírt tártak fel. A sírok jórészt kifosztottak voltak, hiszen a szarmaták általában ékszereikkel együtt temették halottaikat. "Azt, hogy mennyire tisztában voltak vele, mit hol kell keresniük, jelzi, hogy az egyik sír csak deréktól felfelé - valószínűleg nyakláncok vagy gyöngyök után kutatva - bolygatták meg" - érzékeltette az MTI tudósítójával Szelekovszky Márta.

A sírokban találtak gyöngyöket és egy római ezüst érmét is, de még nem tudni, hogy melyik császár verette azt. A régész hozzátette, hogy még néhány bronzkori tárgyra is bukkantak a Mikepércsi úton végzett feltárás során.