A Conflict Barometer 2013 című elemzés szerint tavaly összesen 414 olyan konfliktus volt, amely veszélyeztette államok működését. Ezek 80 százaléka államon belüli konfliktus volt, és összesen 45 tartozott a fegyveres erőszak szervezett alkalmazásának jegyeit mutató súlyos válságok közé. A kutatók e csoporton belül 20-at soroltak a konfliktusok ötfokozatú skáláján a legsúlyosabb kategóriába, vagyis a háborúk közé.

A súlyos válságok és a háborúk száma is kettővel emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A Szudán és Dél-Szudán közötti konfliktus intenzitásának csökkenése révén viszont tavaly három éve először nem volt háborúnak minősülő összecsapás országok között.

A legtöbb háború - összesen 11 - Afrikában dúlt, a legtöbb halálos áldozatot pedig a közel-keleti térségben zajló háborúk szedték. A legvéresebb továbbra is a szíriai polgárháború, amelyben nagyjából 120 ezren haltak meg 2013-ban.

Az államok működését veszélyeztető konfliktusok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett, az 1945-ös 83-hoz képest majdnem megötszöröződött, ez azonban részben az elérhető források, hozzáférhető adatok bővülésének a következménye.

Afrikában például évről-évre több hiteles információt lehet szerezni a válságokról, és az ismeretek bővülésének is tulajdonítható, hogy a kontinens Egyenlítőtől délre fekvő térségében kibontakozott válságok közül minden korábbinál több sorolható a háborúk közé - mutatott rá Simon Ellerbrock, az intézet régiós szakértője.

Az amerikai kontinensen 2013-ban is a mexikói volt a legvéresebb konfliktus, a kormány és a drogkereskedő kartellek háborújában egy év alatt több mint 10 ezren haltak meg.
Európában elsősorban a pénzügyi-gazdasági válság okoz az állami működést fenyegető konfliktusokat, számuk a 2012-ben regisztrált 58-ról 63-ra emelkedett. Ezek 75 százaléka erőszakmentes volt, ami a legmagasabb arány a vizsgált térségek között. Ugyanakkor az erőszakos konfliktusok száma 13-ról 16-ra emelkedett Európában 2013-ban - áll a német kutatóintézet jelentésében.