A testület 15 bázisponttal, 1,20 százalékra csökkentette az alapkamatot.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint meglepetést okozott a csökkentés. A jegybank ugyan a legutóbbi kommunikációiban többször utalt a további monetáris enyhítés lehetőségére, azonban a piac nagy része egyelőre csak a nem konvencionális eszközök bővítését várta - írta.
Az elmúlt hónap globális és hazai eseményei egyaránt támogatták az enyhítést a szakértő szerint. Úgy vélte, a globális lassulás és deflációs félelmek miatt a fejlett piaci jegybankok támogatóbb üzemmódba kapcsoltak, a legfrissebb amerikai makrogazdasági adatok pedig az év eleji lejtmenet után inkább stabilizálódást mutattak. Mindez kedvezett a kockázatosabb eszközök árazásának, jelentősen korrigáltak a részvénypiacok, visszapattantak a nyersanyagárak, és a vállalati kötvénypiacokon is enyhült a feszültség - fejtette ki.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is meglepte a piacot a jegybank. Úgy gondolja, hogy a következő hónapokban is folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus és 0,75 százalékra csökkenhet az alapkamat.
A bank előrejelzése szerint az infláció októberben már megközelítheti az 1 százalékot, így a reálkamat negatív lehet az év végén.
Az elemző szerint azzal, hogy az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékra csökkentette a monetáris tanács, el kívánja kerülni, hogy a forint erősödésnek induljon az euróval szemben, hiszen az hátráltatná a jegybankot a 3 százalékos inflációs cél elérésében. Emellett a negatív betéti kamat azt az üzenetet közvetíti a pénzpiacok számára, hogy hiába közelít az alapkamat a 0 százalék felé, ez nem jelenti azt, hogy a 0 százalék bármilyen korlátot is jelentene a jegybank számára a jövőben. Ez az üzenet pedig - közvetetten - a hosszú állampapírhozamok csökkenését hozhatja magával - véli az Erste elemzője.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint is meglepte a piaci szereplőket a csökkentés. Úgy látják, a Magyar Nemzeti Bank 10-15 bázispontonként, őszre 1 százalék közelébe mérsékelheti az alapkamatot, tovább folytathatja a megkezdett átalakításokat a bankközi piacon.
Az Európai Központi Bank (EKB) megkezdett monetáris lazítási ciklusa kedvező lehetőséget teremtett az MNB számára, hogy folytassa megkezdett programját, miközben az infláció továbbra is nyomott maradt - írják.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint is meglepetést okozott a csökkentés, azonban a piac beárazta a további kamatvágásokat. Felidézte: a jegybank vezetése az elmúlt időszakban többször is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kondíciók mellett nem lehet elérni a 3 százalékos inflációs célkitűzést, amihez gyengébb forintárfolyamra is szükség lehet, így felerősödtek a kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások, azonban az elemzők többsége egy későbbi időpontban várta az új kamatcsökkentési ciklus megkezdését.
Úgy vélte, a kamatcsökkentést érdemben támogatták az EKB nemrég bejelentett vártnál nagyobb lépései - a betéti kamatláb csökkentése mellett az alapkamat csökkentése, az eszközvásárlási program kiterjesztése, valamint egy új hosszú távú refinanszírozási program bejelentése -, valamint az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is mérsékeltebben emelheti a kamatokat.
A Takarékbank elemzője szerint, mivel a kamatcsökkentés 0,90 százalékig lényegében be van árazva, a forint árfolyama feltehetően nem fog leértékelődési pályára állni, mivel az igen gyorsan javuló fundamentumok a forint erősödését indokolják. Így az MNB feltehetően csupán ellensúlyozni tudja a forint erősödésére ható folyamatokat. Az elemző a következő hónapokban arra számít, hogy két további lépésben 0,90 százalékra süllyed az alapkamat.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzőjének kommentárja szerint előrejelzésükben számítottak a csökkentésre, azonban a döntés szembement a piaci konszenzussal.
