Vissza a migránsokkal - továbbra is

Az ülésen a képviselők beszámolót hallgattak meg a tömeges válsághelyzetről. Harangozó Tamás (MSZP), a bizottság alelnöke jelezte, nem támogatják, hogy a válsághelyzetet továbbra is az ország egész területére rendeljék el. Nem látják indokoltnak, hogy például a fővárosban vagy Veszprém megyében fenntartsák a válsághelyzetet - mondta.

Válaszában Kontrát Károly közölte: a javaslat szerint az ország egész területére elrendelnék, ahogy eddig is, a válsághelyzetet, mert a tények azt bizonyítják, hogy csak akkor működik a rendszer, ha az egész országban alkalmazzák a szabályt. Hangsúlyozta: a magyar emberek számára semmilyen hátrányt nem okozott a válsághelyzet, az az ország érdekeit szolgálja, ezért továbbra is az egész országra vonatkozna a március 8-án hatályát vesztő jogszabály.

Támadás alatt?

Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke a vitában hangsúlyozta: nemcsak az ország déli, keleti határain érezhető a migrációs nyomás, hanem Ausztria és Szlovénia felől is, hiszen ezek az országok megpróbálják visszatoloncolni Magyarországra az országukban tartózkodó illegális migránsokat.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Migrációs Hivatal főigazgatója az ülésen elmondta: tavaly több mint 50 ezer esetben akartak visszaküldeni az Európai Unió más tagállamaiból migránsokat Magyarországra, arra hivatkozva, hogy Magyarországon léptek először az EU területére.

43 ezer esetben érkezett konkrét személyekkel kapcsolatban konkrét megkeresés, és további több mint 10 ezer esetben vizsgálták Magyarország felelősségét. Hozzátette: ebben az évben is már ezer visszaküldési kérelem érkezett a hatósághoz, Svédország pedig jelezte, hogy négyezer embert szeretne Magyarországra visszatoloncolni, mert Magyarország rögzítette először a biometrikus azonosítóikat.

Nem kérünk a migókból

Ezt mi vitatjuk - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezek az emberek először Görögországban léptek az EU területére, és a bolgár hatóságok is rögzítették adataikat, így Magyarország nem fogadja vissza őket, ezért jelentősen csökkent a visszaküldöttek száma.

Papp Károly országos rendőr-főkapitány az ülésen azt mondta, az embercsempészet és az illegális migráció miatt a válsághelyzet országos alkalmazása indokolt.

A főkapitány beszámolt arról, hogy az elmúlt két hétben Ausztria 58 és 22 embert akart visszatoloncolni Magyarországra. A főkapitány a Frontex kockázatelemzéséből idézve azt mondta, Görögországban 60 ezer, Szerbiában becslések szerint 10-12 ezer illegális migráns van. Észak-Afrikában és Törökországban 3-3 millióan várják, hogy útnak indulhassanak. A magyar-szerb határ rövidtávon még biztosan fertőzött marad, és Horvátország felé tolódhat a migráció - mondta.

Beszámolt arról is, hogy ebben az évben 32 embercsempész ellen indult büntetőeljárás, 12 bűnszervezettel szemben folyik eljárás, összesen 114 magyar, román, bolgár, pakisztáni és iraki gyanúsítottal szemben, akik 230-280 ember csempészésében vettek részt.

Tavaly 15 bűnszervezettel szemben fejezték be a büntetőeljárást, azokban az ügyekben 208 gyanúsított volt, és 4000-4500 ember csempészésében vettek részt.

Tessék hazamenni?

Szólt arról is, hogy Magyarország külső schengeni határán idén 104 határsértés volt (tavaly több mint 2700), és január 1-jétől február 28-áig 6340-en kíséreltek meg bejutni az ország területére. Szerda éjféltől reggel hat óráig 81 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. Az érkezők főként pakisztániak és irakiak, 20-25 év közötti, egyedülálló férfiak.

A főkapitány beszámolt arról, hogy 984-en vesznek részt a határvadász-képzésben, szerdán indult a képzés negyedik üteme 189 ember részvételével, 248 jelentkező pedig már átesett az alkalmassági vizsgálaton, vagyis 1421-en már megvannak a tervezett háromezerből.
A bizottság elfogadta a beszámolót, csak Harangozó Tamás tartózkodott.