2017. június 23. - Zoltán
Évente akár 465 euró megtakarítást is hozhat az európai háztartások energiaszámláiban az Ecodesign irányelv és a készülékek energiacímkézésére vonatkozó szabályozás. Összeurópai szinten 2020-ig pedig annyi energiát lehet ezek révén megtakarítani, mint Olaszország egy évi teljes primerenergia-fogyasztása a legfrissebb uniós tanulmány szerint.
2017. április 12. szerda 06:05 - HírExtra
 
Az energiahatékonyság ösztönzésének kulcsszerepe van a klímaváltozás hatásainak enyhítésében
A klímaváltozást nagyban befolyásolják energiafogyasztási szokásaink. Az energiatakarékosság széleskörű, ésszerű alkalmazása, és az energiahatékonyság ösztönzése – így az épületek és készülékek energiahatékonyságának javítása is - kézzel fogható eszköz az energiával kapcsolatos fenntartható fogyasztási és termelési szokások erősítésére.

Ez egyben a kapcsolódó környezetterhelés, és különösen a károsanyag-kibocsátás csökkentésére is kiemelt hatással van. A klímavédelmi célok teljesüléséhez az Európai Unió vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását, ehhez 20 százalékkal kevesebb energiát használ fel és az energiatermelésen belül 20 százalékra emeli a megújuló energiaforrások arányát. A fenti célok elérést több irányelv is segíti. Az egyik közülük az Ecodesign irányelv, és ehhez kapcsolható a készülékek energiacímkézését előíró szabályozás.

Ezen előírásoknak köszönhető, hogy ma már évről évre olyan új háztartási gépek (pl. mosó- vagy hűtőgépek, porszívók), és egyéb készülékek (pl. bojlerek, fűtőkészülékek) kerülnek forgalomba az unió tagállamaiban, melyek azonos teljesítmény mellett energiát és pénzt spórolnak meg tulajdonosaiknak és egyben alacsonyabb károsanyag-kibocsátásuk is. Az energiacímke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása.

Az európai háztartások akár évi 465 eurót is megtakaríthatnak az Ecodesign előírások és az energiacímkézés hatására


Egy friss jelentés szerint 2020-ra az Ecodesing és energiacímkézési előírásoknak köszönhetően annyi energiát spórol meg az unió, mely nagyjából Olaszország egy éves teljes primerenergia-felhasználásának felel meg (165 Mtoe[1]). Ez egyben azt is jelenti, hogy potenciálisan az EU teljes energiafelhasználásának 9, és széndioxid-kibocsátásnak 7 százalékát takarítjuk meg 2020-ig. Természetesen az előírások a gazdaság minden szereplőjét egyaránt érintik.

Az elvégzett becslések alapján a megtakarítások 52 százaléka a háztartásoknak lesz köszönhető, 31 százalék a szolgáltatási oldalról, 14 százalék az iparból és 3 százalék más szektorokból jön majd. Ha az energiamegtakarítást „pénztárcánkhoz” szeretnénk mérni, akkor az egyes európai háztartások éves szinten 465 eurót (mintegy 140 ezer forintot) takaríthatnak meg, mely összeurópai szinten nettó 112 milliárd euróval kevesebb kiadást jelent a fogyasztók számára.

Elavult hazai fűtőkészülék-állomány: érdemes cserélni


A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet, hőmérséklet megteremtéséhez. Gond ez azért is, mert a az elavult berendezések a környezetet jobban szennyezik, ráadásul a hagyományos, nyílt égésterű készülékek kevésbé biztonságosak (különösen, ha éves karbantartásuk sem történik meg[2]), szénmonoxid visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn.

A fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátása is csökken


2015 őszén lépett gyakorlatba hazánkban is az az uniós jogszabály, mely a gázüzemű, központi fűtés céljára (illetve melegvíz előállítására) szolgáló berendezések hatásfokát szabályozta. Ennek révén az új készülékek egységnyi hőmennyiséget egyre kevesebb energiával állítanak elő.

A következő fázisokban már az egyedi, gázüzemű fűtőkészülékeknek (azaz konvektoroknak) és a szilárd tüzelésű kazánoknak is fokozatosan meg kell felelniük majd nemcsak a komolyabb energiahatékonysági, hanem a károsanyag-kibocsátási elvárásoknak is. Így energiacímke kerül a szilárd tüzelésű kazánokra 2017 áprilisától, a gázkonvektoroknak is energiatakarékossá, környezetkímélővé kell válniuk 2018 januárjától. 2018 őszétől a gázüzemű, központi fűtés céljára szolgáló berendezések esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid kibocsátást.

A károsanyag-kibocsátás szabályozására is sor kerül majd 2020-tól a központi fűtést kiszolgáló szilárd tüzelésű kazánok, majd 2022-től egyedi helyiségfűtő berendezések (szilárdtüzelésű kályhák) esetén is.

„Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Az épületek korszerűsítése, háztartási készülékek, berendezések lecserélése, az energiatakarékosság ösztönzése sokféle, jótékony hatással jár.

Ehhez azonban szemléletváltásra is szükség van: érdemes tudatosítani, hogy háztartási készülékeinket nem csak akkor szükséges lecserélni, mikor elromlottak, hanem érdemes azt is megfontolni, mennyi energiát tudunk megspórolni egy elavult készülék lecserélésével. Ezzel egyben környezetünknek is jót teszünk.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.
Forrás: MEHI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását