2017. november 24. - Emma
Ha Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának alelnöke nyilvánosan beszélt arról, hogy civil szervezetek, köztük az Eötvös Károly Intézet teljes átvilágítását kéri a titkosszolgálatoktól, majd arról is nyilatkozott, hogy ezek eredményét kézhez kapta, akkor ezek a jelentések mégsem lehetnek olyan titkosak.
2017. június 30. péntek 09:42 - HírExtra


Az Eötvös Károly Intézet májusban közérdekű adatigénylést nyújtott be Pintér Sándor belügyminiszterhez annak feltárására, hogy az intézet akár bármely munkatársa révén volt-e titkos információgyűjtés alanya. A Belügyminisztérium válaszáról és az ez alapján tervezett további lépéseinkről 2017. június 29-én sajtótájékoztatót tartottunk, amelyen Majtényi László, az EKINT elnöke és Pásztor Emese, az EKINT kutatója beszéltek.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszában kifejtette, hogy „a Belügyminiszternek mint adatkezelőnek nincs tudomása arról, hogy az Eötvös Károly Intézet nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés alanya lett volna”. Ez a kijelentése vonatkozik az irányítása alá tartozó nemzetbiztonsági szolgálatokra is, mivel azok önálló adatkezelők. Emellett felsorolta, hogy a hatályos jogszabályok szerint mely intézmények folytathatnak még titkos információgyűjtést, amelyekre belügyminiszterként nincs rálátása. Ezért az Eötvös Károly Intézet következő lépésben közérdekű adatigényléssel kereste meg ezeket az intézményeket is, amelyekre 15 napon belül kell választ adniuk.

A titkos információgyűjtés szabályozása összetett Magyarországon – mondta el Pásztor Emese. Kétféle indokkal, bűnüldözési és nemzetbiztonsági céllal lehet valakiről információt gyűjteni. Előbbi az Eötvös Károly Intézet tekintetében soha nem merülhet fel, mivel ahhoz valamilyen konkrét bűncselekmény gyanújára van szükség. A nemzetbiztonsági cél azonban elég képlékeny megfogalmazás, sok minden belefér.

A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésnek is két fajtája van, az egyikhez külső engedély kell, a másikhoz nem; a kettő közötti határvonal pedig a magánlakás küszöbe. Azaz a magánlakáson kívüli megfigyelésről – adatbázisokban való keresésről, magánlakáson kívül való követésről – a TEK és a megfigyelni jogosult nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói önálló adatkezelőként, külső kontroll nélkül dönthetnek. Telefonbeszélgetések lehallgatásához, magánlevelek és e-mailek elolvasásához, magánlakásokban poloska vagy kamerák elhelyezéséhez viszont külső engedélyre van szükség, amire a bíróság vagy az igazságügyi miniszter adhat engedélyt.

A titkos információgyűjtés – lényegéből fakadóan – a nyilvánosságtól elzárva zajlik, de ez a titkosság nem tarthat örökké. A nemzetbiztonsági érdek megszünésekor az érintettet tájékoztatni kellene, hogy szükség esetén jogorvoslatot kereshessen.


Az EKINT közérdekű adatigénylésének háttere

Az Eötvös Károly Intézet közérdekű adatigénylése a szó szoros értelmében vett közérdek eszköze – a válaszok által közelebb kerülhetünk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy ma Magyarországon valóban bárki jogszerűen lehet-e titkos megfigyelés célpontja.

Tavaly júniusban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság Nagykamarája az EKINT korábbi munkatársai által indított Szabó és Vissy v. Magyarország ügyben véglegesen is megállapította, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés magyarországi szabályozása az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti. Az ítélet kimondta, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) bírói engedély, megfelelő külső kontroll és kielégítő garanciák híján végzett megfigyelési tevékenysége minden Magyarországon tartózkodó személy magánszféráját sértheti. Ennek ellenére mind a mai napig nem került sor törvényeinknek az európai jogállami követelményeknek megfelelő átalakítására, sőt, társadalmi vita sem indult, holott a probléma az ítélet által érintett körön kívül, a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét illetően is jelen van. Az EKINT ezzel kapcsolatban is a társadalmi vitát, illetve a jogszabályok módosítását sürgeti. Ehhez képest a kormány jogalkotási programja a külső ellenőrzést nem az strasbourgi ítéletnek megfelelő módon a bíróság, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra bízná.

A közérdekű adatigénylésre Németh Szilárd nyilatkozatai adtak okot, aki az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága alelnökeként elmondta, hogy kérte a bizottságtól és a titkosszolgálatoktól a „Soros-hálózattal együttműködő szervezetek” tevékenységének teljes átvilágítását, név szerint is megemlítve az Eötvös Károly Intézetet. Néhány hónappal később Németh Szilárd arról is tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az általa kért vizsgálat megtörtént, és a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentést is tettek a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt annak eredményeiről. A közvélemény bevonása vízválasztónak tekinthető, mivel ezt megelőzően az Eötvös Károly Intézetre vonatkozó titkos információgyűjtés folytatásának puszta ténye is olyan adat volt, melynek titokban tartását elvileg a nemzetbiztonsági szolgálatok zavartalan működéséhez fűződő nemzetbiztonsági indok védhette volna. A leplet azonban nem más, mint a Nemzetbiztonsági Bizottságnak a kormánypárt képviseletében megnyilatkozó alelnöke lebbentette fel, így nincs többé titok, melyet nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva óvni lehetne.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön kire szavazna az országgyűlési választáson?
MSZP
Jobbik
Fidesz-Kdnp
Momentum
LMP
Együtt
DK
Kétfarkú Kutya Párt
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását