2017. augusztus 19. - Huba

Mozi a főbosnyákról

Bosznia-Hercegovina első elnökéről, a "bosnyák nemzet atyjáról", Alija Izetbegovicról forgat minisorozatot egy török filmstúdió - számolt be róla hétfőn az N1 nyugat-balkáni regionális hírtelevízió a honlapján.
2017. július 24. hétfő 14:50 - HírExtra
 

Az N1 információi szerint a forgatás augusztusban kezdődik, a hatrészes sorozat első részét már az idén levetíti a TRT török állami televízió. A forgatókönyvet a török Ahmet Tezcan írta, a rendező a bosnyák Ahmed Imamovic lesz. A produkcióban a török színészek mellett boszniai művészek is megjelennek.

A forgatókönyvíró kiemelte: számos dokumentumfilm készült már Alija Izetbegovicról, ám játékfilmet még senki sem írt a bosnyák elnökről.

Az Alija Izetbegovicról szóló film a politikus életét a születésétől a haláláig követi végig, és igyekszik nemcsak a politikai szerepvállalását, hanem a magánéletét is bemutatni. A rendező aláhúzta, igyekeznek az apát, a szülőt, a férjet, "a sakkpartnert és a tárgyalópartnert" is megismertetni a közönséggel.

Alija Izetbegovic 1925. augusztus 8-án született a boszniai Szerb Köztársaság területén található Bosanski Samacban. Fiatalon csatlakozott a muzulmán állam létrehozásáért küzdő Fiatal Muzulmánok nevű szervezethez, de csak 1990-ben került bele a nagypolitikába. Megalapította a Demokratikus Akciópártot (SDA), amely a muzulmánok pártja volt, akkoriban Jugoszláviában ugyanis csak a nacionalista pártok érvényesülhettek igazán. Izetbegovic nacionalizmusának alapja az iszlám hit volt.

A nacionalista törekvések miatt, illetve a belgrádi irányítás ellenében 1991-ben kitört a szlovén, majd a horvát függetlenségi háború, egy évvel később pedig a boszniai háború is, amelyben több mint százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Amerikai közvetítéssel 1995 novemberében aláírták a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést, amely két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát. Izetbegovic előbb nem akarta elfogadni azt a tervet, amely szerint egy bosnyák-horvát föderáció kapná az ország területének 51 százalékát, míg a szerbeké lenne az ország 49 százaléka, végül kénytelen volt aláírni a dokumentumot annak érdekében, hogy - ha megváltozott formában is, de - fennmaradjon Bosznia-Hercegovina.

Alija Izetbegovic 1992 és 1996 között Bosznia-Hercegovina első elnöke volt, majd a három népcsoportot - a bosnyákot, a horvátot és a szerbet - egyesítő ország háromtagú elnökségének első elnöke lett 1996 és 1998 között. Ez utóbbi funkciót még egyszer elvállalta, 2000 februárja és októbere között, majd gyengülő egészségi állapotára hivatkozva lemondott az elnöki, később a pártelnöki posztról is. Megérte korábbi politikai ellenfelei halálát, illetve bukását: Franjo Tudjman horvát elnök 1999-ben halt meg, Slobodan Milosevic szerb, illetve jugoszláv elnököt pedig 2001-ben letartóztatták, majd a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönébe szállították.

Alija Izetbegovic 2003. október 19-én hunyt el.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását