2018. február 18. - Bernadett

Horvát-szlovén feszültség

Továbbra sem közeledtek az álláspontok a horvát-szlovén határvitát illetően a két ország miniszterelnökeinek keddi zágrábi találkozóján.
2017. december 20. szerda 09:37 - HírExtra
 
Miro Cerar szlovén kormányfő szerint a bíróság döntése végleges, és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is, Andrej Plenkovic horvát kormányfő ugyanakkor továbbra is elutasítja a testület határozatát - derült ki a találkozót követő nyilatkozatokból.

A két miniszterelnök másodszor találkozott azóta, hogy a nemzetközi testület június 29-én Szlovénia javára döntött a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat illetően, amelyet az ítélet szerint módosítani kell, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kihajózni az Adriai-tengerre. Az első találkozót Ljubljanában tartották még július közepén.

Plenkovic a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Horvátország jogi keretet ajánlott Szlovéniának, amely alapján megállapodhat a két ország a szárazföldi és a tengeri határokról. "Úgy vélem, magas szintű egyetértés van abban, hogyan kellene kinézni a határoknak" - mondta, hozzátéve, hogy továbbra is a maihoz hasonló párbeszéd folytatását szorgalmazza. Plenkovic vegyes bizottság felállítását javasolta, amely döntene a szárazföldi és a tengeri határokról, valamint a hajózási rendről, amelyet végül mindkét parlament ratifikálhatna.

Cerar úgy fogalmazott: megérti horvát kollégája álláspontját, de nem ért egyet vele. Szlovénia tiszteletben tartja a döntőbíróság határozatát, és bízik abban, hogy az mindkét ország számára kötelező érvényű - szögezte le. A szlovén kormányfő szerint az egyetlen jogi lehetőség az, hogy minkét ország kötelezően végrehajtsa a döntést.

Cerar - mint mondta-, azért jött Zágrábba, mert december 29-én lejár a határidő, amelyet a bíróság határozott meg a döntés végrehajtására. Plenkovic szerint azonban december 29. ugyanolyan nap lesz Horvátország számára, mint a többi.

Mindkét államfő azt hangsúlyozta: baráti és jószomszédi légkörben folytak a tárgyalások, és hogy a jövőben is kerülni kell az incidenseket a határok eltérő értelmezése miatt.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Ön szerint mit várhat a világ Donald Trump elnökségétől?
Trump maga az élő dögvész. Háborút, szegénységet, könnyeket...
Valószínűleg a történelem legmegosztóbb amerikai elnöke lesz, jó pár rossz húzással
Semmi különöset, bár nem szimpatikus.
Semmi különöset, bár szimpatikus.
Jónak tartom Trump kinevezését, a világ jó irányba halad.
Biff Tennen már van, de hol marad Marty Mcfly?
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását