2018. május 25. - Orbán
Túl gyakran nem érdemes lecserélni megvásárolt ingatlanunkat, hiszen az ingatlan-adásvételnek jelentős költségvonzata van. Ebbe nem csak a jövedelem után fizetendő adó vagy a felújítás tartozik bele, hanem a hirdetés, a költözés és az értékesítés költségei is. De mi a helyzet a gyakorlatban, hány évente cseréljük le a lakásunkat, hogy az élethelyzetünknek éppen megfelelő otthonba költözzünk?
2018. február 3. szombat 09:32 - HírExtra


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ös lakhatási felmérése szerint az átlag magyar 3,4 lakásban éli le az életét. Ez azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár körülbelül 20 évente cserél ingatlant. Ugyanakkor a városi lakosok között ennél magasabb, a vidékieknél ennél alacsonyabb számmal kalkulálhatunk - hívta fel a figyelmet Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki úgy véli, hogy Budapest esetében 15 év lehet az átlagos idő. Ami persze csak egy átlag.

5 éves terv


Az ügyfelek jellemzően 5-10 évre terveznek egy-egy lakásvásárlásnál - mondta a szakértő. De Hart Erzsébet a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint is nagyon odafigyelnek az emberek arra, hogy lehetőleg 5 évnél hamarabb ne kelljen költözniük. Különösen igaz ez most, hogy az elmúlt években sokat emelkedtek az ingatlanárak, így a vételi és eladási árat tekintve jelentős lehet a különbség 5 éven belüli vásárlásnál és értékesítésnél, aminek már komolyabb adóvonzata is van.

5 éven belül tehát csak akkor adják el a lakásukat a tulajdonosok, ha valami nagyon komoly élethelyzet-változás ezt kikényszeríti - hangsúlyozta az ingatlanközvetítő. De a magyarokra különben sem jellemző a nagy költözési kedv, inkább igyekeznek megoldani az adott lakásban az életüket. Az is igaz ugyanakkor, hogy míg a fiatalok könnyebben váltanak, addig a középkorúak már nagyon megfontoltan és óvatosan választanak maguknak ingatlant - tette hozzá.

Kétféle vevő


Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetőjének megfigyelései szerint a vevőknek két nagyobb csoportja létezik. Az egyikbe azok a tudatos vásárlók tartoznak, akik már az ingatlan kiválasztása során azt mérlegelik, hogy mikor és mennyire könnyen tudják majd értékesíteni. A másik csoportba tartozók viszont jellemzően “beleszeretnek” egy lakásba, és a részletekkel, a jövővel már kevésbé foglalkoznak.

Ugyanakkor kis számban, de vannak olyanok is, akik egyszerűen megunnak egy lakást, egy környéket, egy élethelyzetet, vagy nem tudnak az adottságokkal megbarátkozni. Ők a továbblépést azzal indokolják, hogy nem azt kapták, amire számítottak. Például sokan voltak így az agglomerációba kiköltözők - ami persze sokszor nem választás kérdése, hanem kényszer -, ezért pár év után költöznek is közelebb a központhoz, már ha megtehetik.

Hart Erzsébet szerint ilyen esetekben jó megoldás lehet - ő legalábbis találkozott ilyen vevővel a való életben -, ha először bérelt ingatlanban próbáljuk meg az adott környéken az életet, és ha nem okoz csalódást az új helyzet, akkor érdemes ingatlanvásárlással próbálkozni.

Az ok: a család vagy a munka

Általában az emberek számára az első lakás egy egyszobás, vagy ha megengedhetik maguknak, akkor egy 1,5 szobás ingatlan, melyet körülbelül 10 év után cserélnek le, hiszen vagy bővül a család vagy egy munkahelyváltás miatt időszerűvé válik a költözés - vázolta a folyamatot Sebestyén Tamás.

A legtöbb esetben tehát a család növekedése az, ami miatt kénytelenek vagyunk nagyobb szobaszámú lakásba költözni. De Hart Erzsébet szerint ez visszafelé is igaz, vagyis amikor “kirepülnek” a gyerekek, akkor újra egy kisebb, a központhoz, így bizonyos szolgáltatásokhoz közelebbi ingatlan lesz az ideális otthon, hiszen a nagyméretű lakást már nem tudják fenntartani, és nehézkesebbé válik a mozgás is. Akadnak, akik igyekeznek kihagyni ebből a folyamatból egy lépést, azaz nem garzonban kezdik az önálló életüket, hanem egy nagyobb, 1,5-2 szobás lakásban, majd ebben élnek, amíg lehet - tette hozzá az ingatlanközvetítő.

A családi változások mellett a másik leggyakoribb ok, ami elő szokott fordulni a költözés okaként, hogy valaki egy más városban talál magának jó állást. Ez most különösen jellemző azon vidéki vásárlókra, akik Budapesten kapnak munkát.

Az értékállóság lehet a szempont választásnál

Balla Frigyes szerint tehát figyelembe kell venni, hogy mindannyian ki vagyunk szolgáltatva bizonyos mértékben az "életnek". Azaz bármikor, bárki életében előfordulhatnak váratlan események: egy családi vagy munkahelyi változás, gazdasági válság miatti pénzügyi nehézségek, egészségügyi problémák, balesetek, stb., melyekre nehéz előre felkészülni.

Mivel ilyen esetek bárkinek az életében bekövetkezhetnek, ezért a szakértő úgy véli, hogy a vásárlás során leginkább azt tudjuk szem előtt tartani, hogy ingatlanbefektetésünk értékálló legyen. Hart Erzsébet szerint is az a legfontosabb, hogy a megvásárolt ingatlant könnyen és jó áron el is tudjuk adni. És persze arra is figyelni kell, hogy ha értékesítjük az ingatlanunkat, akkor az emelkedő lakásárak időszakában lehetőleg minél gyorsabban vegyük meg a következőt, mert minél tovább halogatjuk a vásárlást, annál nagyobbra nőhet a különbség a két ár között.
Forrás: Balla ingatlan
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását