2019. június 17. - Laura, Alida

Az Úr hangja a mozikban

Fiatalkori álmom volt egy Stanislaw Lem-regény megfilmesítése - mondta az MTI-nek adott interjúban Pálfi György rendező, akinek Az Úr hangja című új nagyjátékfilmje csütörtöktől kerül a magyar mozikba.
2018. december 19. szerda 16:48 - HírExtra
 

A Hukkle és a Taxidermia rendezőjének Az Úr hangja című alkotása Stanislaw Lem regénye alapján készült és az eredeti mű gondolatvilágát adaptálja egy napjainkban játszódó családi dráma keretei közé. A történet főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter (Polgár Csaba), aki egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját, akit Eric Peterson alakít. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított édesapára.

Pálfi György az MTI-nek elmondta, hogy racionális okai voltak annak, hogy Az Úr hangjára esett a választása. "Tudtam, hogy soha nem fogok tudni összeszedni annyi pénzt, amely elengedő lenne azokra a műveire, amelyek valóban az űrben, egy űrhajón, vagy egy bolygón játszódnak" - fogalmazott, hozzátéve: Az Úr hangja volt "a legracionálisabb" választás: a jelenben játszódik, miközben Lem ugyanazt a témát, ugyanazokat a létértelmező kérdéseket boncolgatja, amelyeket mindegyik írásában.

A rendező kiemelte: Stanislaw Lem történetét egy drámai családi szállal egészítette ki. A regény egy meghiúsult kutatásnak a történetét írja le: üzenet érkezik az űrből, amelyet egy tudós csapat, köztük a főszereplő apja, Hogarth (Eric Peterson) próbál megfejteni. "A regény témája, hogy kommunikációs szakadék tátong az univerzumok között" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mivel kevés a drámaiság a sci-fi történetében, ezért kerestek egy olyan helyzetet, amelyben a konfliktusok kiéleződhetnek.

Azt a toposzt használta fel, hogy a magyar tudósok Amerikában vagy a fejlettebb külföldi országokban tudják igazán megvalósítani tudományos munkájukat. Ezt beemelve a történetbe jött létre a fiúkarakter, aki ugyanúgy keresi az apját, ahogyan az apja kereste az űrből érkező üzenet küldőjét. "Ez a helyzet így egy földi szintet adott a történetnek, amellyel már én is tudtam személyesen azonosulni" - magyarázta.

Nem Lem művét adaptálták, hanem megírták a regény folytatását: a fiú történetét, aki az apján keresztül találkozik a regény témájával, a kutatással.

Kultúrtörténeti utalásként jelenik meg a Colorado-sivatagban bolyongó fiú egyik látomásában Francisco Goya Szaturnusz felfalja gyermekét című festménye, amely egy klasszikus ókori mítoszt mesél el. Pálfi György szerint az apa és fia konfliktusos kapcsolatának archetípusa Szaturnusz (a görög mitológiában: Kronosz) és fiainak a harca. Mint fogalmazott, "minden, ami az emberi kultúrának az alapvetése, az valahol a görög mitológiában megtalálható". Pálfi György kiemelte: a filmbeli apa a munkája miatt hagyja el korábbi családját, és a két magára maradt testvér, Péter és Zsolt az apahiányból próbálják meghatározni identitásukat.

Kilenc kamerával forgattak: használtak 16 milliméteres kamerát, mobiltelefont, fényképezőgépet, handycam videokamerát - a legújabb technikákat vegyítették. A filmben több különféle formátum is megjelenik, a történet áldokumentumfilmekből, híradókból, Skype-beszélgetésekből, VHS-felvételekből bontakozik ki - tette hozzá.

Hét évvel ezelőtt nyújtották be a pályázatot a Filmalaphoz, öt éve kezdték el kidolgozni a forgatókönyvet Ruttkay Zsófival és Nagy V. Gergővel. A forgatás két évvel ezelőtt fejeződött be, az utómunka másfél évet, míg a trükk- és látványutómunka legalább kétéves folyamatot ölelt fel.

Polgár Csabát castingon választotta ki a rendező, Kiss Diána Magdolnával már dolgozott együtt, Fekete Ádámnak pedig ismerte verseit és látta a Tiszta szívvel című filmben, amelyben olyan zseniálisan játszott, hogy tudta, neki kell alakítania Zsolt szerepét.

Pálfi György azt is elmondta, hogy jövőbeni tervei között szerepel Cserna-Szabó András Rózsa Sándorról szóló Sömmi című regényének a megfilmesítése.

Pusztai Ferenc producer arról beszélt, hogy a magyar-kanadai koprodukcióban, a Magyar Nemzeti Filmalap 620 millió forintos gyártási támogatásával készült film premierje a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában volt október 31-én, és várhatóan Kanadában is moziforgalmazásba kerül, de az Egyesült Államokban is nagy érdeklődés övezi.

Harmincnégy napot forgattak Kanadában, hét napot Las Vegasban, nyolc napot Magyarországon, egy napot New York-ban és egy mini stáb is dolgozott Chicagóban. Az Úr hangja több meghívást kapott fesztiválokra, köztük science fiction mustrákon is be fog mutatkozni.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását