2019. június 16. - Jusztin

Munkahely-változtatók Magyarországon

A 2018 decemberében elfogadott “rabszolgatörvény” jelentős felháborodást keltett nem csak az érdekképviseletek, hanem az érintett dolgozók körében is. A kormány az eddigi 250 óráról 400 órára emelte az elrendelhető rendkívüli munkavégzési időt, továbbá 3 évre növelte a maximális munkaidőkeretet, amelyen belül a túlórák elszámolhatók. Mindez rendkívül hátrányos lehet azon dolgozók számára, akik nem akarják ezt vállalni, s akik mögött nem áll szakszervezet vagy üzemi tanács.
2019. január 23. szerda 08:46 - HírExtra
 
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018. júliusi, tehát e törvényi változásokat megelőző, 1000 fős reprezentatív lakossági felmérése során rákérdezett arra, hogy a munkavállalók közül 2017-ben hányan és hányszor váltottak munkahelyet. A válaszoló aktív keresők mindössze huszada (5,5%-a) váltott egy év alatt munkahelyet. Azt feltételezhetnénk, hogy ahol több a munkalehetőség az adott településen vagy régióban, ott jelentősebb mértékű a munkahely-változtatás. Ez azonban nem igazolódott be.

A munkahelyet váltókon belül a legnagyobb arányt a 30-50 év közöttiek képviselték (58%), majd a 18-30 év közöttiek (39%). Előbbiek esetében a családalapítás okozta többletjövedelem-igény, míg utóbbiaknál a pályakezdés nehézségei, a szakmai és/vagy anyagi előmenetelt lehetővé tevő munkahely megtalálása lehet a fő motiváló erő. Legkevésbé az 50 fő felettiek tudnak, akarnak váltani.

A vizsgálat két részre osztotta az országot: egy fejlettebb (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl), valamint egy kevésbé fejlett részre. Meglepő, hogy a prosperáló területeken csak a munkavállalók 3%-a, a kevésbé tehetős területeken élőknek viszont 9%-a váltott munkahelyet 2017-ben. Utóbbiak magasabb aránya bizonyos mértékben magyarázható az ezen területeken inkább elterjedt időszakos foglalkoztatással (idénymunka) is.

A munkahely-váltókat a GKI kor és regionális megoszlás szerint is vizsgálta. A kor szerinti megoszlásból jól látható, hogy a fluktuáció leginkább az 50 év alatti réteget érinti. Bármilyen korosztályt is nézünk, a fejletlenebb régiókban élők közül jóval nagyobb arányban váltottak munkahelyet (ezen belül a 30 év alatti korosztályban közel minden tízedik dolgozó ment el más céghez). Ez arra enged következtetni, hogy ahol az átlagkereset alacsonyabb, s így jóval bérérzékenyebbek a munkavállalók, ott – érthetően - kisebb emelésért is inkább váltanak. A fejlett régiókban, ahol nagy a munkaerőhiány, a vállalkozások igyekeznek megfelelő „csomagot” összeállítani a munkavállalóiknak, azok megtartása érdekében, így ezekben a régiókban kisebb az érdekeltség a váltásra.

Összefoglalva: a 2010 óta végbement jelentős kivándorlás, valamint az elsősorban EU-forrásokon alapuló, átmenetileg gyors gazdasági növekedés hatására az ország egyes régióiban jelentős munkaerőhiány alakult ki. Ezeken a területeken a munkáltatók keresetemeléssel, béren kívüli juttatásokkal igyekeznek megtartani a meglévő munkaerőt, így a fluktuáció viszonylag alacsony szintű. Ugyanakkor a közmunkával „elfedett”, jelentős munkanélküliséggel jellemezhető régiókban az alacsony keresetek miatt jelentős a munkahelyek közötti mozgás.
 
Forrás: GKI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását