A film készítői az összegzés szerint két célt tűztek ki maguk elé. Egyrészt a szórakoztatást, másrészt, hogy a legalapvetőbb élelmiszernek, a kenyérnek megmutassák azt a mára már feledésbe merült jelentéstöbbletét, amelyet évszázadokon keresztül magában hordozott: a kenyér az élet, az újrakezdés, a termékenység, az alkotóerő, az otthon és a család szimbóluma, összekovácsolja a közösségeket, közös munkára sarkall.
Szőke András filmjében a kenyér hozza össze a két szerelmest, Kiskovászt és Tündikét, a fiatal tanítónőt.
A Bakkermann - Taliándörögdről a Rekordok könyvébe szereplői "az élet rögös útjain csetlő-botló kisemberekként sokszor megcsúsznak, néha pofára is esnek, de mindannyiszor feltápászkodnak, és újra elindulnak a számukra kijelölt ösvényen" - fogalmazott közleményében a filmet forgalmazó Hungarotop, hozzáfűzve, hogy ezek a bukások és botladozások bővérű humorral fűszerezett történetet adnak, számtalan komikus jelenettel.
A szereplők érdekes és egyedi karakterek, beszédes nevekkel: a már említett Kiskovász (Zelei Gábor) és iszákos segédje, Csöröge (Szőke András) mellett megjelenik az egykori autógyári munkás, Suzumi (Badár Sándor), a kissé sérült egykori mozigépész, Multiplex (Gáspár Tibor), Kövesi, a polgármester (Tóth Károly), valamint Tanár úr, a nyugdíjas iskolaigazgató (Lilienberg Ferenc). A történetből kihagyhatatlanok a nők, akiken minden múlik: Gyöngyi néni, Kiskovász anyja (Lázár Kati), Tündike, a munkanélküli tanítónő (Kerekes Vica), s a helyi szexszimbólum, Irénke, a kocsmárosnő (Györgyi Anna).
A figurák önmagukban hordozzák a humor lehetőségét, de a világ legnagyobb kenyerének megsütését bemutató jelenetek kavalkádja még inkább táptalajt biztosít a nevetésnek - áll a közleményben.
A forgatókönyvet Szőke András és Kincses Zoltán írta, az operatőr Halász Gábor volt, a producer Debreczeni Róbert, a vágó pedig Szalai Károly és Sass Péter. A filmben feltűnnek a Godot Dumaszínház, illetve a Bon-bon zenekar tagjai is.