Sikerük nyomán vetődött fel a gondolat Georges Nagelmackers belga bankárban, hogy az általa alapított Nemzetközi Vasúti és Hálókocsi Társaság a kor arisztokráciájának és kalandvágyó pénzembereinek minden igényét kielégítő luxusjáratot indítson a mesés kelet, Isztambul felé.

Az első különleges gyorsvonat 1883. június 5-én indult Párizsból, és több mint két és félezer kilométer megtétele után, két és fél nap múlva ért a havasalföldi Gyurgyevóba (Giurgiu). Az utasok innen hajón keltek át a Dunán a bulgáriai Ruszéba, ahonnan újabb hét órát vonatoztak Várnáig, az út 15 órás tengeri hajózás után Isztambulban ért véget. Az első közvetlen, átszállás nélküli járat 1888. augusztus 11-én ért Isztambulba.

A következő évek során több vonalat is kiépítettek, Budapestről Belgrád és Bukarest felé ágazott el az út. Az első világháború után Párizsból Lausanne, Milánó, Velence, Belgrád és Szófia érintésével lehetett a török fővárosba jutni, Budapesten keresztül csak 1924-től közlekedett ismét a vonat. A második világháború után már másodosztályú kocsikat is használtak, s az útvonal egyre rövidült, a szerelvény 1977-ben haladt végig utoljára Párizs és Isztambul között. Az Orient Express Budapest érintésével nosztalgiavonatként üzemelt, napjainkban Bécs és Strasbourg között jár, innen a francia gyorsvasút (TGV) röpít Párizsba.

1883-ban az első utasoknak 457 aranyfrank menetdíjat és további 20 százalék felárat kellett fizetniük, mivel a járatra egészen a második világháborúig csak első osztályú jegyeket árultak. A pazar kivitelezésű kocsik oldalát a társaság egyik fő részvényese, a belga király oroszlános királyi címere díszítette. Az első vonatok két poggyászkocsiból, középen két hatfülkés, 14 személyes hálókocsiból és a 24 személyes, központi konyhával ellátott étkezőkocsiból álltak. A favázas belső burkolathoz az első világháborúig teakfát használtak, a berendezés monogramos bőrgarnitúrákból, és gazdagon díszített csillogó réztárgyakból állt. A kocsikban egyszerű gőzfűtés volt, az első hálókban gyertyával világítottak, ezt később felváltotta a gázvilágítás.

Az első világháborúig terjedő időszak tekinthető az Orient Express fénykorának. A luxusjárat, amelyen királyi fenségek, a kor neves személyiségei utaztak, számos művészt is megihletett, leghíresebb közülük Agatha Christie krimije, a Gyilkosság az Orient Expressen.

Az Orient Expresst a hozzá tartozó szállodákkal manapság egy svájci cég üzemelteti, így időről időre hazánkba is megérkezik. Legközelebb június 20-án nézhetik meg a nosztalgiázni vágyók a Vasúttörténeti Parkban, ahol megcsodálhatják a park egyik büszkeségét, az expressz 1912-ben készült 2347 pályaszámú CIWL WR étkezőkocsiját is, amely még mindig működőképes.