"Szinte kizárólag olajképek láthatók majd, abszolút hagyományos eszközökkel dolgozom. Lesz néhány plasztika is, amelyeket nem nevezem szobornak, mert végeredményben azokon is a festés a fontos, ez egy térbeli alkotás, amit befestek" - emelte ki a tárlaton látható művekről, amelyek "interdiszciplináris" alkotásokként az absztrakt és a realista festészet határán születnek.

A szekvenciákat jelképezi például a Verekedő kakasok című alkotás is, amely négy fázisban ugyanazt jeleníti meg. -"Ugyanazt a történetet sokféleképp lehet elmondani, s pláne megfesteni. Elsőre csak egy színes kavargás, de ha jobban megnézzük, kiderül, hogy párokban nyolc kakas van rajta" - magyarázta Szilvásy Nándor, akinél a madarak az egyik visszatérő motívum.

"Nem vagyok ornitológus, a madarak csupán a szabadság jelképei. Ezek néha meglátogatnak egy műtermet, adott esetben a közelmúltban elhunyt barátom, Gerzson Pálét. Egy másik festményen a madarak tanácskozásra gyűlnek össze. Ez azt jelenti, hogy olyan madarak kerülnek egymás mellé, amelyek a természetben soha nem tehetnék ezt: vagy azért, mert különböző égtájon élnek, vagy mert egyébként megennék egymást".

A szabadság ugyanilyen visszatérő jelképei a halak is, amelyek ezen a tárlaton is szerephez jutnak. - "Mi, emberek, ha nem veszünk igénybe valamilyen segédeszközt, csupán két dimenzióban mozgunk. A madár tud repülni, a vízszintestől felfele veszi birtokba a teret, a halak pedig lefele, akár több ezer méter mélységig" - emelte ki a művész.

Mint elmondta, élete jelentős részében reklámgrafikusként dolgozott, ami azt jelenti, hogy "megkötözve táncolt", örökös harcban a megrendelővel. Így amikor a festőművész 1990-ben Budapestről Révfülöpre költözött, úgy döntött, hogy nem törődik többé semmivel - sem a megrendelőkkel, sem az aktuális divattal.

Szilvásy Nándor művészetében nagyon fontosak a színek.

"Van akinek a fény-árnyék a fontos, van akinek a forma, vagy a rajz. Én, mint egy gyerek, aki karácsonyra ceruzakészletet kapott, kedvemre tobzódom a színekben. A magyar festészetben az elmúlt száz évben a barnák-szürkék és a tompa zöldek voltak a jellemzőek. Nálam a kékek, az erőteljes zöldek, vörösek, olyan színek, amelyekre azt mondják, hogy nem szabad egymás mellé tenni. A természet érdekes módon nem ismeri ezeket a szabályokat, hiszen a kék ég alatt zöld fákat képes növeszteni. A piros pipacsnak viszont nem átall zöld szárat és leveleket adni, megint csak nem tudva, hogy ezt nem szabad" - mondta.

A tárlaton bemutatják Szilvásy Nándor Festőnők című alkotását, amelyen a művész "potpourriszerűen" Ferenczy Károly, Thorma János, Egry József és Bernáth Aurél által, a festőnőknek szentelt egy-egy alkotását "montázsszerűen" rakta össze.

További terveivel kapcsolatban Silvásy Nándor elmondta, hogy ősszel a Stuttgarti Magyar Intézet szervezésében Németországban lesz kiállítása.

Szilvásy Nándor 1927-ben Makón született. Művészeti tanulmányait Budapesten végezte a Magyar Iparművészeti Főiskolán (1947-1949) és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1949-1952). Mesterei közül Hincz Gyulát, Koffán Károlyt, Ék Sándort és Barcsay Jenőt emelte ki.
A tárlat augusztus 7-ig tekinthető meg a révfülöpi Tóparti Galériában.