Hatvani Miklós elmondta: maga az épület önmagában is kuriózum, mert a ,80-as évek elején helyi összefogással a lakosság kétkezi munkájával, az általuk megvásárolt téglajegyek jóvoltából került tető alá. Az akkori akció kezdeményezője az azóta elhunyt Szatmári Zoltán helyi hentesmester volt, akinek nevét emléktábla őrzi a múzeum falán.
Az intézményt eddig a megyei önkormányzat tartotta fenn, ám a helyiek átvették ezt a feladatot, és a város költségvetéséből évi 8 millió forintot fordítanak a működtetésre. A gyűjtemény igen gazdag anyagból áll, több ezer helytörténeti, történelmi tárgyú és néprajzi értéket őriznek itt. Kiderül például, hogy a település már István király idejében is működött, az első írásos oklevél 1274-ből maradt vissza az utókorra. A város kétszer is elpusztult, egyszer a törökdúlás miatt, s száz évre rá az 1600-as években járvány tizedelte meg a helyi népességet. Később - amint a dokumentumokból is kitűnik - az 1700-as években újratelepítették, a magyarok mellett szlovák és lengyel családok telepedtek itt le.
Jelenleg is működik szlovák önkormányzat Isaszegen. A polgármester azt is elmondta, hogy a város legdicsőbb korszakát az 1848-49-es szabadságharc hozta meg, amikor is 1849. április 6-án a tavaszi hadjárat keretében itt döntő ütközetet vívott Görgey serege Windischgraetzcel és megfutamodásra kényszerítette a császáriakat. A múzeum egyik legértékesebb darabja a sokáig rejtegetett, és később előkerült Rákóczi-zászló.
A múzeum megnyitása egyben része a város idegenforgalmi fejlesztési koncepciójának, amely szerint a pilisi parkerdőhöz tartozó települést szeretnék jobban bekapcsolni a hazai turizmus vérkeringésébe - hívta fel a figyelmet Hatvani Miklós.